|
A Blog egy szabad fórum. Az itt megjelent írások nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját.
"Megkönnyebbültem. Szabad, tiszta és megtisztult lettem.”
Szerző: Bála
2009-12-26
 A hispániai inkvizíciónak nem sikerült elérnie a célját. A mallorcai zsidók egy részét ugyan lemészárolták, másokat pedig brutális kényszerrel kereszteltek meg, hogy elhagyják őseik hitét. Félezer évvel ezelőtt történt. Ám a számításuk nem vált be. A mallorcai zsidók is visszatalálnak őseik hitéhez. Miquel Szegura, a neves újságíró tette meg az első lépést.
A hazautazás több mint félezer éven át tartott. Nemrégiben egy megindító szertartáson, Manhattanben a 65-éves újságíró és politikai elemző visszatért a zsidó néphez és hitéhez, bezárva egy kört, amely a 14.-századig nyúlik vissza. Szegura a Chueta közösség tagja, olyan mallorcai zsidókból áll, akiket kényszerből megkereszteltek több mint félezer évvel ezelőtt. Bár e kifejezés dehonesztáló, (néhány történész szerint a szó ugyanis katalánul disznót jelent), Szegura mégis büszkeséggel ejti ki. "Az identitásomról először 14 éves korban az iskolában hallottam.” - jelentette ki. „A gyerekek sértegettek, Chueta-nak neveztek, azt mondták, hogy mi öltük meg Jézust.” Amikor apját kérdezte erről, apja felvilágosította és ezzel még inkább felkeltette az ősei iránt érdeklődését. Ez arra vezette őt, hogy egy csodálatos úton indulva el felfedje ősei történetét.
Senki sem tudja már pontosan, hogy az első zsidó mikor érkezett Mallorcára, a zsidó jelenlét a szigeten bizonyosan az 5.-századra megy vissza. A 14.-század fordulóján a zsidók helyzete jelentősen megromlott. 1305-ben zsidó ellenes pogromok robbantak ki. 1309-ben a szigeten először ütötte fel a fejét a vérvád, amikor néhány zsidót hamisan azzal vádoltak meg, hogy egy katolikus gyermeket meggyilkoltak. A fordulópont azonban 1391-re esett, amikor zsidóellenes pogrom söpört végig Hispánián. Számos mallorcai zsidót lemészároltak, míg másokat erőszakkal keresztény hitre térítettek. Valószínűleg Szegura őseivel is ez történt. A valódi mallorcaiak azonban sosem fogadták be az áttérteket és elkezdték őket Chuetas-nak, „disznóknak” nevezni, mert számosan közülük titokban, mint Szegura ősei is, tovább gyakorolták őseik hitét és ezáltal kockára tették életüket. Az inkvizíció különösen tevékeny volt a térségben, vadul és könyörtelenül üldözték azokat, akiket a judiazmus titkos gyakorlásával gyanúsítottak. 1641-ben több mint 200 évvel azután, hogy kényszerből keresztényre hitre tértek, Miquel őseinek egyikét megkínozták és megégették. Miquel ezt hosszas kutatás után derítette fel. 400 évre visszamenőleg felrajzolta a családfáját és megtudta, hogy a Chuetas egymás között házasodtak. A katolikusok lenézték, megvetették őket és nem házasodtak velük. Olyan írók mint a francia George Sand a 19.-században és az angol Robert Graves a 20.-században a Chuetas-ról együttérzéssel írt és beszámolt arról a gyűlöletről, amellyel a katolikusok irányukban viseltettek.
A Chuetas elleni jogi korlátozások csak 1931 -ben értek véget. A témát szigorú tabu övezte, amíg Szegura ezt a kényszerű csendet meg nem törte az 1994-ben katalán nyelven a Memoria Xueta ( A Chueták emlékezete )címen kiadott könyvével, amelyben nyíltam megvallotta Chueta identitását. A könyv poitív és negatív szenzációt okozott Mallorcán, a szerzőt még életveszélyesen is megfenyegették. Bár a diszkrimináció csökkent Mallorcán, az még most is él. Szegura egy vezető mallorcai újság az Ultima Hora, publicistája és gyakran írt pozitív hangnemben Izraelről.
Eleinte a katolikusok zsidónak tekintették, de a zsidók nem úgy néztek rá mint közösségük egy tagjára. Egy ideig sehová sem tartozónak tekintette magát. Az ügye Manhattanben Marc Angel rabbi elé került, aki úgy ítélte meg, hogy a visszatéréshez egy egyszerű szertartás is elég. „Nem kell neki áttérnie, hiszen zsidó és ezt bizonyítani is tudja.”- jelentette ki a new yorki rabbi. Miquel lemerült a mikvében és Angel rabbi átnyújtotta neki a „visszatérési bizonyítványt”. Szegura így fogalmazta meg érzéseit: "Megkönnyebbültem. Szabad, tiszta és megtisztult lettem.” A ceremónia egybe esett a Hanukával és a Rosh hodessel. Különböző becslések a chuetas számát 20,000-ra becsülik Mallorcán. A Chuetas a mi testvéreink minden tekintetben. Azért a történelmi rosszért és igazságtalanságért, amit velük tettek kárpótolnunk kell őket. Az Inkvizició kegyetlenül el akarta őket szakítani tőlünk. Nem lehet szebb bosszú mint visszahozni őket a zsidó nép kebelére. Miquel! Légy üdvözölve nagy családunkban.
Az összes hozzászólás megtekintése (3)
Kedves Kommentelő!
A zsidó szombat, pihenőnap miatt, ami péntek naplementétől szombat este a csillagok feljöveteléig tart, nincs most lehetőség hozzászólni.
Köszönjük megértését és türelmét.
Üdvözlettel:
a zsido.com szerkesztősége.
|
Ajánló
"Az emberi lélek magasra emelkedik – az állaté a földbe süllyed."
(Prédikátor könyve 3:21.)
"Nem lehet boldog az ember, ha nem táplálja a lelkét is úgy, mint a testét."
A Lubavicsi Rebbe
„Egyszer egy férfi azzal a panasszal fordult a Rebbéhez, hogy nincs értelme az életének. Igen, a munkájában sikeres, a családja egészséges, mégis mindig magányosnak és üresnek érzi magát.
– Fordítasz-e időt a lelkedre? – kérdezte a Rebbe.
– Hogyan fordíthatnék időt a lelkemre, mikor annyira leköt a munkám és a családom?
– Van egy régi mondás – válaszolta a Rebbe. – Amikor két ember találkozik, az két test, de egy lélek. A testek ugyanis természetüknél fogva önzők, nem egyesíthetik erejüket. Mindegyik a maga anyagi szükségleteit követi. A lelkek azonban természetüknél fogva önzetlenek, ilyenformán tehát amikor két ember egyesíti erejét, lelkük összefonódik. Javasolnék valamit: határozzuk el itt és most, hogy minden nap fordítasz időt tanulásra és imádkozásra, s még valami jótettet hajtasz végre. Ez majd táplálja a lelked, értelmet és célt ad minden cselekedetednek, s életed nem leszel kitéve szeszélyes erőknek.”
tovább
Naptár konverter
Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
Zsidó naptár
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!
|
Mindenki figyelmébe ajánlom Robert Menasse: Kiűzetés a pokolból.c. regényét, amely egy spanyol marranó család története és még sok más....