Az izraeli pártok bemutatkoznakJobb és bal, de leginkább középszer
Szerző: Halmos László

2009-02-06

Négy nap múlva, február 10-én, kedden este az urnák már lezártan várják a számlálóbiztosokat. Eldől a 120 mandátum sorsa, a miniszterelnök személye, a következő évekért felelős szereplők.

Az izraeli belpolitikai paletta nagyjából öt karakteres színfoltja: a jelenleg kormányzó Kadima párt (centrista), a vele koalíciót alkotó Munkapárt (valaha szociáldemokrata, ma balközép-polgári), az ellenzéket vezető Likud (jobbközép), a szefárd vallásos SÁSZ és a jobbos Izrael a házunk (vagy hazánk; a „Jiszráél béténu” nevet így is, úgy is lehet fordítani).

• Az Áriél Sáron által alapított Kadima párt élén Cipi Livni jelenlegi külügyminiszter asszony áll. Jelszava magyarra fordítva: „Nem mondok le a békéről!”. A Hamasz szűnni nem akaró provokációi nem könnyítik meg a dolgát. A közvélemény zöme szerint elhamarkodott kivonulást a Gázai övezetből a szavazók valószínűleg erősen büntetni fogják.

A nyolcéves palesztin provokációra adott erőteljes válasz – bár a határozatot hozó és az azt kivitelező katonák között minden világnézet képviseltethette magát – minden felmérés szerint a jobboldalra adott szavazatok számát és arányát növeli.

• A Likud pártot Binjámin „Bibi” Netánjáhu, a középtől jobbra álló politikus, egykori kommandóharcos, az 1976-os entebbei túszszabadítást vezénylő, hősi halált halt Jonátán Netánjáhu öccse vezeti. Kemény bírálatot fogalmazott meg az „Öntött ólom” hadművelet – szerinte – idő előtt történt befejezéséről. Kortes jelszava: „Csak a Likud őrzi meg Jeruzsálemet”.

Netánjáhu ifjúsága jórészét az Egyesült Államokban élte: gazdasági szemlélete hiperkapitalista. Pénzügyminiszterként (2003 – 2005) liberális gazdaságpolitikát alakított ki. A GDP (bruttó hazai össztermék) mutatót sikerült növelnie, de alaposan leépítette az addig kielégítően működő szociális hálót, és ez hozzájárulhatott a Likud-kormány bukásához a 2006-os választásokon.

• A Munkapárt, amely igen messze került történelmi elődjétől, a David Ben Gurion által alapított szociáldemokrata Mápáj párttól, az ugyancsak kommandós múlttal rendelkező Ehud Bárák (jelenleg honvédelmi miniszter) vezetése alatt lassan, de biztosan „taxi-párttá” válik: ideológiai üzenete alig van, régi baloldali jellege sokak szerint langyos kispolgári klubbá penészesedett.

Ehud Bárák a napokban sokkolta a közvéleményt: közúti, gépkocsik és teherautók által járható alagút építését javasolta a Palesztin Autonómia két, egymástól földrajzilag elkülönülő része: a Gázai övezet és a Nyugati Part (Ciszjordánia) két legközelebbi pontja között, izraeli terület alatt. A 48 kilométer hosszú, négy vagy hat nyomtávú földalatti műút Bárák elképzelése szerint két de legfeljebb három milliárd dollárból kivitelezhető.

Izrael egyik legnagyobb aggodalma éppen az, hogy a rakétaépítő technika átkerülhet a Gázai övezetből a területében sokkal nagyobb Nyugati Partra, ahonnan a Grad rakéták valamennyi izraeli nagyvárost, továbbá az ország egyetlen nemzetközi repülőterét, a loddi Ben Gurion repteret is elérnék. Egy ilyen alagút tálcán kínálná a leggyilkosabb Hamasz terror átplántálását Izrael szívébe.

• Az izraeli belpolitika szélsőjobbján jelenleg az Izrael a házunk (Jiszráél béténu) párt áll, vezetője a Moldáviából bevándorolt Avigdor Lieberman. Korábban ő is felröppentett egy ötletet, amely különösen az izraeli arab népesség körében keltett felháborodást.

Lieberman önkényes területcserét ajánlott: az 1948 óta Izraelhez tartozó, és egyre inkább túlnépesedő úgynevezett „Arab háromszöget” (Umm el-Fahem, Arara, Kafr Karia, Baka el-Garbijje) a Palesztin Autonómiához, míg a Jeruzsálem környéki zsidó telepeket (például Gus Eciont) Izraelhez csatolná – anélkül, hogy bárkit ki vagy áttelepítene.

Az izraeli társadalom minden előnyét élvező arabok, bár ifjú tömegeik egyre vehemensebben éltetik a Hamaszt, a Hezbollát és Izrael többi ellenségét, nem szívesen cserélnék fel a Palesztin Autonómia által „nyújtott” nyomort és bizonytalanságot Izrael társadalombiztosításával és munkaalkalmaival.

Lieberman pártja a küszöbön álló választások nagy meglepetése lehet.

• A keleti szefárd ortodox zsidókat tömörítő SASZ párt szellemi vezére egy 89 éves, iraki származású rabbi: Ovadja Joszéf. Szavazó-tábora a hagyományokhoz közel álló, nagyrészt szegény vagy szerény jövedelmű afroázsiai eredetű zsidó lakosság. A SASZ ezért egyszerre konzervatív-jobboldali és szociális-társadalmi szemléletű párt. Világi vezetője Éli Jisáj, a jelenlegi kormány ipar- kereskedelem- és munkaügyi minisztere.

Az összes hozzászólás megtekintése (0)