Ejlát: a jövő nagyvárosa és nagy üzleteSzerző: Halmos László

2009-03-31

Több, mint 60 éve már, hogy a Cáhál, az izraeli hadsereg katonái, leérve a Negev legdélibb pontjára, az egykori Umm-Rásrás nevű beduin porfészek helyén tintával megrajzolták a kék-fehér zászlót és kitűzték egy, a brit helyőrség által épített kalyibára.

Aztán megkezdődött az építkezés a Vörös tenger partján.

Már az első házak köré építettek makoletet (vegyesbolt), zöldséges üzletet és két kávéház szerű bódét. A legrégebbi ejlátiak jól emlékeznek, hogy az első pincérek kivétel nélkül magyarul beszéltek.

Azóta fontos kikötővárossá és elsőrangú üdülőteleppé fejlődött a negevi gazellákról (ájálot) elnevezett Ejlát.

Hozzá kell tenni: az elnevezés Salamon király korából, vagy még régebbről származik. Az első ilyen nevű várost ugyanezen a néven több, mint háromezer évvel ezelőtt építették.

A 2000-ben kirobbantott második palesztin intifáda előtt a város neve a skandináv országokban egyet jelentett a téli napsugárral, a gondtalan kikapcsolódással, a szállodák kényeztetésével, szoláriummal, uszodákkal, Ejlát utólérhetetlen izraeli konyhájával.

A város jó időre lekerült a turisták térképéről. Ejlát mégsem mondott le a turizmusról. Megkettőzött erővel szerzi vissza a turistákat.

A jövőbe vetett hit egy grandiózus terv-csomaggal párosul. A város északi bejáratánál négy óriási szórakoztatóközpont épülne. Ezek központjában kaszinókat létesítenének, amelyeknek a működését és a bevételét közéleti bizottság ellenőrizné. A negyed bejáratánál egy óriási, élére állított dobókocka fogadja majd a látogatókat.

Hatalmas bevásárlóközpontokat is terveznek, olyan méretűeket, amelyek sehol másutt az országban nem találhatók. Az óriási golfpálya is sokakat vonz majd bel- és külföldről egyaránt. A városvezetés becslése szerint a negyed felépítése 25 százalékkal megemelné a szállodai szobák foglaltságát.

Ami azonban hiányzik a grandiózus tervekhez, az az Ejlátig közlekedő vasút.

Tel Avivból Loddon és Kirját Gáton át Beér Seváig már évtizedek óta működik vasút és hatalmas forgalmat bonyolít le. A jövendő vasútvonal a Cin sivatagig – a Holttenger közelében – kiépített, eddig csak teherszállításra használt síneket is igénybe venné, és a jordániai határt képező Árává hegységgel párhuzamosan haladna.

Egy, a Vörös tenger partjától a Földközi tenger partjáig megépült vasút nagy hasznot hozna a Távol Keletről az Európába irányuló áruszállítás révén, minthogy megkerülné a lassú és drága Szuezi csatornát.

A hajók Éjlátban (a Vörös tenger észak-keleti csücskében) kötnének ki, az árut a vasút szállítaná Asdodba (ez már a Földközi tenger partján van), ahonnan más hajók az európai kikötőkbe továbbítanák. A vasút építése 4 vagy 5 évig tartana és előzetes számítások szerint legfeljebb egymilliárd dollárba kerülne.

Az Ejlátot az asdodi és haifai kikötővel összekötő „szárazföldi Szuezi csatorna” csillagászati jövedelmeket hozhatna Izraelnek akkor is, ha csak egy töredékét kérné az áruszállításért annak az összegnek, amit Egyiptom számít fel a hajóknak a lassú, vontatott, révkalauzok által lebonyolított csatorna-forgalom használatáért.

Bízzunk benne, hogy Ejlát mindenképpen fényes jövő előtt áll.

Az összes hozzászólás megtekintése (1)