–A hanuka a nem zsidók által leginkább ismert zsidó ünnep. Ennek mik az előzményei?
–Valóban a hanuka lehet manapság a legismertebb zsidó ünnep. Ennek elsődleges oka, hogy ezt az ünnepet a zsidók a többitől eltérően nem csak családi körben ülik meg. A hanuka egyik jellegzetessége, hogy az ekkor ünnepelt csodát az ősi zsidó források szerint a világnak is hirdetni és mutatni kell. Azokat a gyertyákat, azokat a fényeket, amelyekkel ezt a csodát hirdetjük, az egész világnak meg kell mutatni, mert ezek minden embernek fontos üzenetet hordoznak.

–Milyen történelmi háttere van a hanukának?
–A hanuka a világi időszámítás előtt második században történt eseményekre emlékezik, amikor a szír–görög birodalom meghódította Izraelt, és elfoglalta a zsidók legszentebb helyét, a jeruzsálemi szentélyt, és megszentségtelenítette. A fizikai elnyomás mindig együtt járt a szellemi elnyomással is, így hát megtiltották a zsidóknak, hogy a vallásukat gyakorolják: a szombatot tartsák, körülmetéltessék a gyermekeiket, tanulmányozzák a Tórát, a Bibliát. Ezt megelégelte a zsidóság: egy kis csapat fellázadt, és csodálatos módon leverte a birodalom igáját. Ezután bementek a Szentélybe, megtisztították és újra fölavatták a templomot. Ebből ered az ünnep elnevezése is, a hanuka szó ugyanis azt jelenti: fölszentelni.

–A csoda azonban nem csak a harci győzelemben nyilvánult meg…
–Így igaz. Fontos kelléke volt a Szentélynek a hétágú gyertyatartó, a menóra, amihez különleges, szent olajra volt szükség. Ilyen azonban már nem volt, mert a hódítók mindent megszentségtelenítettek. Összesen annyi szent olajat találtak, amennyi egy napra lett volna elegendő, hogy égjen. Ezt meggyújtották, és csodálatos módon nemcsak egy, hanem nyolc napig égett. Ennyi idő alatt pedig tudtak megfelelő módon szent olajat készíteni. Ezért két csodára emlékezünk hanuka ünnepén. Emlékezünk egyrészt arra a csodára, hogy a zsidók maroknyi kis serege hogyan győzte le a nagy birodalmat, hogyan győzedelmeskedett az igazság és a vallásszabadság az elnyomatással szemben. Egyúttal emlékezünk arra a csodára is, hogy az egy korsó olaj nyolc napig égett. Ebből ered az is, hogy az ünnep egyik legfőbb kelléke a nyolcágú gyertyatartó, amelyben mindennap egy újabb gyertyát vagy olajmécsest, egy újabb lángot meggyújtunk. 

–Az ünnep egyik legfontosabb kelléke tehát a gyertyatartó, a menóra?
–A gyertyatartó valójában nem nyolc-, hanem kilencágú, mert van egy plusz láng, egy segédgyertya, amivel meggyújtjuk az összes többit. Első nap így egy plusz egy láng ég, másnap kettő plusz egy, a harmadik nap pedig három plusz egy és így tovább.

–Mit értenek azon, hogy a csodát fel kell mutatni a világnak?
–A zsidó tanítás, a Talmud azt mondja, hogy ezt a csodát úgy kell hirdetni, hogy a gyertyatartót kitesszük az ablakba vagy az utcai ajtófélfán kívülre. Sötétedés után kell meggyújtani a gyertyákat úgy, hogy mindenki lássa a fényt – és azt, hogy a fény hogyan győzedelmeskedik a sötétség felett. Azt, hogy egészen kis fény is milyen nagy sötétséget tud legyőzni – ami az ünnep jelentőségét is kifejezi. Ez a fény minden ember életében jelképezi a csodát, aminek nagyon nagy jelentősége van abban a sötétségben, amit sokszor megélünk. Innen ered az ünnep ismertsége is, hiszen a bölcsek azt mondták, hogy ezt a fényt "ki kell rakni" az utcára.

–Az ünnepek külsőségei mindig az adott kor szellemében módosulnak. A hanuka esetében beszélhetünk ilyen változásokról?
–Az utóbbi néhány évtizedben a világ nagyon sok városában tovább vitték a fény felmutatását, és köztereken kezdték hirdetni a csodát: központi nagy gyertyagyújtásokat szoktak szervezni. Budapesten is az idei immár a kilencedik esztendő, hogy a Nyugati téren közösen megrendezi a nagy hanukai gyertyagyújtást a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Alapítvány, valamint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség. De emellett sok más program is van, hiszen például minden főtérre ki szoktuk tenni a gyertyatartókat – amelyek igazából már nem is gyertyatartók, hanem három-négy méter magas mécsesek. Most már Magyarországon is ez a legismertebb zsidó ünnep. Mindenki tud róla, hiszen a hanuka nagyjából egybeesik a karácsonnyal, tehát egyébként is ünnepi időszakban van. Ha pedig valaki elhalad a Nyugati téren, nem tudja nem észrevenni a gyertyagyújtási ünnepséget, ahol a finom olajban sülő fánkok mellett minden este több száz ember önfeledten táncol.

–Csak vallásos zsidók vehetnek részt ezen a rendezvényen, vagy laikusok is bekapcsolódhatanak?
–Nagyon sok nem zsidó résztvevője is van ezeknek az ünnepségeknek, és mindig meghívunk közéleti személyiségeket is. Fontos ez, mert ezzel szimbolizáljuk azt is, hogy ma már nem kell félni zsidónak lenni, nem kell félni nyíltan megmutatni és megismertetni másokkal az ünnepeinket. Az ünnepség estéin közéleti személyiségek, miniszterek vesznek részt, és minden évben a miniszterelnök és a köztársasági elnök is levélben küldi meg ünnepi üdvözletét.

–A közös ünneplés akkor is jelentős dolog, ha az előítéletekről és felszámolásukról beszélünk…
–Az előítéletek mindig a tudatlanságnál kezdődnek. Ha nem tudjuk, mi az, hogy zsidó, akkor bármit elhiszünk róla, ha nem tudjuk, hogy milyen egy zsidó ünnep, akkor nem is lehet reális képünk róla. Ezért is tartom fontosnak, hogy ezt az ünnepet mindenki megismerheti, és közelről láthatja, hogy valóban mennyire emberséges, mennyire jó hangulatú. Gyertyagyújtás után mindig van szabadtéri tánc, utána pedig fánkosztás.

–A fánk hogyan kapcsolódik az ünnephez?
–A fánknak külön jelentősége van, mert az is a csodával kapcsolatos: ilyenkor hagyományosan olajban sült ételeket szoktak enni – hiszen olajjal történt a csoda. Fontosnak tartom, hogy ma már nagyon kevés olyan ember van Budapesten, aki ne hallott volna a hanukáról. Hála istennek, eljutottunk oda, hogy a világon mindenütt, így Magyarországon is lehet ilyen nyíltan, minden félelem nélkül ünnepelni.

Szabó Palócz Attila

Szótár: hanuka

A hanuka az egyik leghosszabb, nyolc napig tartó zsidó ünnep: a fény ünnepe, amely egy csodára emlékeztet, s abban egyedi az izraelita ünnepek között, hogy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében. Júdás Makkabeus győzelmet aratott Antiochusz hadvezérei fölött, megtisztította a jeruzsálemi templomot és kivívta, hogy a zsidók szokásaikat megtartva szabadon élhessenek.
A Makkabeusok könyveit, amelyekben ezeket az eseményeket feljegyezték, a zsidó iratok apokrifnek nevezték, mert nem tartoztak a zsidó kánonhoz, de a keresztény egyház elfogadta sugalmazott könyvnek, s az Ószövetségben megtalálható. Mivel a zsidók számára az ebben leírt események a történelemben már a Bibliában leírt események után következtek, a hanukát posztbiblikus, azaz a bibliai idők utáni ünnepnek nevezik.
A hanuka minden évben más világi dátumra esik, az idén mától ünneplik.
Az alkalmi rendezvények keretében holnaptól csütörtökig a Nyugati téren minden este hat órakor tartják meg az ünnepi gyertyagyújtást.

Szótár: hászid

A héber hászid kifejezést általában jámbornak vagy lelkesnek szokták fordítani. Olyan embert tekinthetünk ugyanis hászidnak, aki teljes odaadással vállalja azt a feladatot, azt az életformát, amelyet hite, a zsidó vallás számára előír.
A hászid mozgalom alapítója egy szegény tanító, Jiszraél ben Eliezer (1700–1755) volt, akit a nép Báál Sém Tovnak, vagyis a „Szent név ismerőjé”-nek (csodatevőnek) tartott. A hászidizmus vezéralakjai a mesterek – az úgynevezett cádikok. Ez a héber szó igaz embert jelent –így nevezik a hászid rabbit (más nevén: a rebbét), a közösség lelki és szellemi vezetőjét.
A magyar népnyelv ezek nyomán a cádikot csodarabbinak nevezi. Róluk országszerte ismert mesék és legendák szólnak. A sátoraljaújhelyi Teitelbaum Mózesről az járja, hogy meggyógyította az ifjú Kossuth Lajost. A hagyományoktól eltávolodott zsidó emberek közösségi életbe való bevonását tekinti legfőbb céljának a 2004-ben újjáalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Statusquo Ante, és annak vezetője, Köves Slomó is, akinek személyében 2003 januárjában – a holokauszt óta először – avattak ortodox rabbit Magyarországon.

Kapcsolódás:

Cimkék:
hanuka; Köves Slomó; Magyar Hírlap; Nyugati tér