Három világvallás hívei ünnepelnek

A hét végén, advent első vasárnapján a keresztény hagyományok szerint megkezdődik az új egyházi év és a felkészülés a karácsonyra. Az advent kifejezés az adventus (eljövetel) latin szóból származik. A négy vasárnapot magában foglaló advent a Szent András apostol ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnap kezdődik, és december 24-éig tart. December 25-ét a IV. század óta Krisztus születése napjának, és mára világszerte a szeretet ünnepének is tekintik. Hagyomány, hogy a karácsony előtti vasárnapokon egy-egy gyertyát gyújtanak az adventi koszorún. Ez a vallási szokások szerint három lila és egy rózsaszín (esetleg fehér) gyertyából áll. Utóbbit a harmadik héten, "örömvasárnap" lobbantják fel.
A magyarországi zsidó szervezetek péntektől - a zsinagógákon és a zsidó klubokon, intézményeken kívül - a főváros több közterén is gyertyát gyújtanak abból az alkalomból, hogy megkezdődik a hanuka. A hanukát, a fény ünnepét hagyományosan arra emlékezve tartják meg, hogy az időszámítás előtt 164-ben a tradíciókhoz hű zsidók, az úgynevezett makkabeusok visszafoglalták a görögöktől és újjáavatták a jeruzsálemi szentélyt. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetői ma a budapesti Nyugati téren részt vesznek a Habád Lubavics Egyesület és a pesti Jesivaközpont immár ötödik éve megrendezendő köztéri zenés-táncos ünnepségsorozatát. A Magyar-Izraeli Baráti Társaság vasárnap, ugyancsak a Kossuth téren rendez gyertyagyújtást.
Az iszlám naptár kilencedik hónapját, amikor a Korán Mohamed kezébe adatott, a hívők böjttel és imádkozással töltik. Ez idő alatt pirkadattól napnyugtáig tiltott az evés-ivás, valamint tartózkodni kell a nemi érintkezéstől és a dohányzástól is.

Dobozi Pálma

 Nyomtatható verzió     Küldje el ismerősének!

Témához kapcsolódó anyagok:

Cimkék:
hanuka; Magyar Hírlap; Nyugati tér