Isten jelképes szövetsége Ábrahámmal

Megosztás

Az Egyesült Államokban és Angliában a megszületett fiúgyerekek nyolcvan százalékát körülmetélik, azaz a nemi szervükön a hátrahúzható fitymabőrt levágják. A műtéteket orvosi és higiéniai szempontból javasolják, a körülmetélt nemi szerv könnyebben tisztán tartható, kevesebb gyulladás alakulhat ki.
A legújabb kutatások szerint a körülmetélt férfiaknál ritkább a pampillavírus-fertőzés és a körülmetéltekkel élő nőknél csökken a méhnyakrák kialakulásának veszélye.
Magyarországon az orvosok csak akkor javasolják a műtétet, ha gyulladások miatt vagy veleszületett okokból fitymaszűkület alakul ki a csecsemőnél. Évente több ezer beavatkozást végeznek emiatt.
Higiéniai okokból csak nagyon kevés szülő – főként külföldiek – kéri a körülmetélést, amely húsz-negyvenezer forintba kerül.


A Magyarországon élő külföldiek kérik

A Budapesten élő Marina orosz származású, a férje angol. A fiatal nő zsidó, de mégsem vallási, hanem egészségügyi okokból kérte gyermekének körülmetélését. "Keresztény közösségbe járok, és ott minden amerikai vagy angol gyerekét körülmetélik" – mondja Marina.
A fővárosi Heim Pál Gyermekkórház urológiai osztályán vallási vagy egészségügyi célból évente alig féltucatnyi körülmetélést végeznek elsősorban itt élő külföldi, többnyire arab szülők gyerekeinél. Ám legtöbbször – évente több száz esetben – amiatt kell körülmetélni a fiúkat, mert születési rendellenesség miatt nem tudnak normálisan pisilni, vagy gyulladások miatt heg alakul ki, és emiatt nem lehet visszahúzni a fitymát.


Nem bizonyított, hogy előnyös

Schäfer József, a Bethesda kórház főorvosa szerint a körülmetélés előnyeit eddig nem lehetett statisztikailag bizonyítani, de az biztos, hogy megakadályozza a fitymabőr gyulladását. A főorvos azt magyarázza, hogy a körülmetélés után könnyebb a nemi szerv tisztán tartása és a makk körüli rák is ritkább.
"Zsidó család vagyunk, és ezt nem szégyelljük, ezért tartottuk fontosnak a kisfiunk körülmetélését nyolcnapos korában – mondja Péter, a harmincéves biológus. – Németországból jött egy mohél (egy körülmetélésre kiképzett személy), ő végezte el a műtétet. Ha nem vallási törvény miatt teszi ezt valaki, akkor fölösleges a körülmetélés" – véli Péter, aki szerint a vallási előírás betartása áldással jár együtt. Magyarországon a zsidó fiúgyerekek tíz százalékát, évente 25 csecsemőt metélnek körül. Havonta két-három felnőtt is vállalkozik a beavatkozásra. A vallási rituálét az országban két mohél végezheti el.
A jelenleg Izraelben élő Zoltánt 28 évesen metélték körül, mint mondja, vallási és érzelmi okok miatt. "Édesanyám zsidó, de nem akarta rám kényszeríteni a vallást, ezért nem történt meg a beavatkozás gyerekkoromban. A műtét egyórás volt, egy angliai mohél végezte – mondja a fiatalember. – A mohél az esetleges komplikációkra is felkészült. A műtét közben elmondtak egy imát, és ezzel felvettek Ábrahám szövetségébe. A sebem négy-öt nap alatt begyógyult" – mondja Zoltán. Az urológusok nem vágják le a teljes fitymabőrt, ezért jobb, ha azt rabbi végzi. "Magyarországon az antiszemitizmus miatt sokan nem teszik ezt meg, mert ha elmennek egy fürdőbe, azt mondják, te zsidó vagy" – állítja Zoltán.


A felnőtteknél nehezebb

"A körülmetélés az egyedüli, az emberi testen megjelenő bibliai törvény" – magyarázta Köves Slomó rabbi és mohél, aki két éve végez körülmetélést Magyarországon. A körülmetélésnek vannak orvosi, higiéniai előnyei, de a tóra és a zsidóság felfogása szerint ez Isten parancsolata. A csecsemőknél mindössze fél percig tart a beavatkozás. A 25 éves Köves Slomó Izraelben tanulta a műveletet a főrabbinátus és az egészségügyi minisztérium képzésén. Magyarországon a felnőtt férfiak körülmetéléséhez sokszor külföldről érkezik az orvos mohél. Az ilyen esetek ugyanis komplikáltabbak. "A kisgyermeknek még nem fejlett az idegrendszere, ezért szinte alig érzi a fájdalmat, volt olyan is, aki aludt a beavatkozás alatt" – mondja Köves Slomó. A csecsemőknél a beavatkozás történhet a szülők lakásán, zsinagógában, sőt még étteremben is, az eseményt mindig ünneplés követi, és ekkor kapja a nevét is a baba. A körülmetélés tiszteletdíja külföldön több száz dollár is lehet. "Magyarországon nem kérnek pénzt, nehogy ez legyen az akadály valakinél" – tudjuk meg a rabbitól.

Nagy V. Rita

A vészkorszakban megbélyegzésnek számított

A vészkorszakban a testi másság – a körülmetélés – halálos ítéletet jelentett: a náci uralom alatt vallási bélyeg lett, a megsemmisítendô fajhoz történô besorolás egyik alapja. A soát követôen még nagy arányban metéltek körül fiúgyermeket, de késôbb visszaszorult a szokás. A kelet-európai zsidó családok többsége félelembôl, azért nem metélte körül gyermekét, hogy ne legyen felismerhetô származása. Sok fiatal Izraelben viszont azzal szembesült, hogy szégyen is lehet, ha nem látható a zsidósága. Ezért többen felnôtt korukban határozták el, hogy alávetik magukat a vallási ceremóniának.

Több ezer éves szokás

A Biblia szerint Ábrahámtól kezdve minden zsidó gyereket nyolcnapos korában körülmetéltek. Ugyanez a szokás az arab népeknél is kialakult. A több ezer éves zsidó hagyomány szerint a beavatkozás Isten Ábrahámmal kötött szövetségének a jelképe. A körülmetélés szövetsége héberül a „brit milá”.

Témához kapcsolódó anyagok:

Cimkék:
Sólyom László; Magyar Hírlap