Köves Slomó új könyve: Milyen legyen a ma zsidó identitása?

Megosztás

A magyarországi zsidóság történetében különösen fontos a 19-20. század időszaka, hiszen ez az a kor, amelyben a felvilágosodás, a liberalizmus, a ’48-as szabadságharc, a kiegyezés, majd az emancipáció folytán találkozik egymással a magyarság és a magyarországi zsidóság történelme. Ezzel a korszakkal foglalkozik Köves Slomó rabbi új könyve, amely a szerző Debreceni Egyetemen történelemből benyújtott sikeres doktori disszertációját tartalmazza. A „Zsidó Szakadás – Hamburgtól Nagymihályig” – című könyvet a Noran Libro könyvkiadó jelentette meg.

A szerző historiográfiai bevezetőjében jelzi, hogy a zsidóság történetét „belülről” is meg kell rajzolni és nem elegendő pusztán a magyar történelemnek a zsidóságra gyakorolt hatását vizsgálni. Bár a zsidó közösség belső történelmére vonatkozólag születtek elemző könyvek, maradt azonban egy terület ahol szükség volt hiánypótlásra, ez pedig a magyar zsidó történelem vizsgálata a vallás jobb megértésén keresztül. A zsidó történelmet ugyanis nem lehet csak kollektív történelmi összefüggésekből megérteni, ehhez ismernünk kell a zsidó vallás teológiai axiomáit is. Minden vallás alakul és változik. A zsidó vallás különlegessége, hogy évszázadok folyamán nagy rugalmassággal alkalmazkodott a változó világhoz, de meg tudta tartani alappilléreit. A teológiai alapok megértéséhez a szerző behatóan elemzi a zsidó vallás szerkezetét az Írott és a Szóbeli Tant. A zsidó vallás lényegi eleme az önálló gondolkodás, vita és a kérdezés. A zsidóságon belül is léteztek iskolák és irányzatok, sőt olyanok is, amelyek végül leszakadtak a zsidóság törzséről.

A szerző az egység és a szakadás dialektikáját, a konzervatív és reformer ellentét teológiai elemzését állítja középpontjába. Összeveti a hamburgi reform zsinagógák megjelenését a magyarországi eseményekkel. A szerző választ keres a kérdésre: miért vezettek a magyarországi fejlemények a szakadáshoz, miközben a zsidóság Németországban megőrizte egységét? A szerző eddig feldolgozatlan és magyarul hozzá nem férhető forrásokkal fejti fel az 1868-as neológ – ortodox szakadás körülményeit, elsősorban ortodox szemmel elemezve a Lichteinstein Hilél rabbi kezdeményezésére összehívott nagymihályi ortodox rabbi gyűlés határozatait. A kilenc pontból álló szabályzat teljes mértékben körülbástyázta az ortodox álláspontot és kizárt minden kompromisszumot a két tábor, az ortodox és a neológ között. A nagymihályi rendeletek elemzése mellett Köves beazonosította e rendeletek több mint 80 aláíróját. A nagymihályi polémia leírása, az idáig magyarul hozzáférhetetlen rabbinikus források, responzumok hiánypótló fordítása, a helység-, a személy- és családnevek beazonosítása eredeti kutató munka produktuma.

Köves Slomó rabbi könyvét nemcsak szaktudósok, de a zsidóság történelme iránt belső vagy külső szempontból érdeklődök is nagy tanulsággal forgathatják. A könyv fontos hozzájárulás ama kérdés megválaszolásához, hogy szükség van-e ma zsidó identitásra és milyen is legyen a ma zsidó identitása.