2012. február 07.
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
|
| 1 | 2 | 2012. február 3. (Péntek) Témák és ízek
Helyszín: Óbudai zsinagóga, III. Lajos u. 163
Időpont: 18:00 | 4 | 5 | | 6 | 7 | 8 | 9 | 2012. február 10. (Péntek) Témák és ízek
Helyszín: Óbudai zsinagóga, III. Lajos u. 163
Időpont: 18:00 | 11 | 12 | | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | | 27 | 28 | 29 |
|
|
|
|
|
|
E havi eseményeink
|
Szakaszunk – Jitró (2Mózes 18–20.) – a Tóraadás és a Tízparancsolat szakasza. Előbb azonban Jitró, Mózes midjanita apósa látogatást tesz az Egyiptomból nemrég kivonult héber törzsek táborában, és hasznos tanácsokat ad vejének a közigazgatás korszerűsítése és decentralizációja ügyében. Ennek érdemében nevezték el ezt a szakaszt Jitróról. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Jitró; Tíz parancsolat
Szakaszunkban – Mispátim (2Mózes 21–24.) – a zsidó magánjog sok rendelkezése van rögzítve. Kezdve a rabszolgaság szabályozásán és humánusabbá tételén, a szidra felállítja azt a keretet, amelyben a zsidó életmód kifejezésre juthat: a Háláchá – a zsidó törvény – keretét. Itt mondja ki a Tóra a klasszikus demokrácia elvét: a többség határozata legyen a döntő – de ne használd ki a többségi döntést negatív, destruktív célokra. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Mispátim; háláchá
Szakaszunkban – Trumá (2Mózes 25–27:19.) – rendezik az első gyűjtést, és a befolyt aranyból, ezüstből és egyéb értéktárgyakból állítják fel az első Hajlékot (Szentélyt), ami azután évszázadokon keresztül kísérte a zsidó népet – az Ígéret Földjén is. A szakasz részletesen leírja a Hajlék bútorainak és eszközeinek, edényeinek készítési és használati utasítását. Szakaszunkban részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Trumá
 Szakaszunk – Tecáve (2Mózes 27:20–30:10.) – a pusztabeli Szentély további felszerelését, a papok ruházatát stb. részletezi. Itt esik szó az Urim Vötumim nevű csodaszerkentyűről, amelynek segítségével a főpap vitás kérdésekre isteni választ volt képes kérni. Ebben a szakaszban nincs említve Mózes neve, és ennek a kommentátorok különböző magyarázatait, értelmezését adják. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Tecáve
 Szakaszunk – Ki Tiszá (2Mózes 30:11–34:35.) – közli az első ízben megejtett zsidó népszámlálás utasításait, valamint a Szentélyben használt kenőolaj és füstölőszer készítésének módját. A szakasz fő témája az aranyborjú készítésének botrányos ténye és annak nemzedékekre szóló következményei. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Ki tiszá
Ezen a héten két hetiszakaszt olvasunk:
A Vájákhél (2Mózes 35-38:20.) szakasz, miután megismétli a szombat szentségének megőrzésére szóló utasítást, leírja, hogyan készült a Hajlék. A kapcsolat a Hajlék építése és a szombat megőrzése között – nyilvánvaló: "az, hogy megparancsoltam nektek a Hajlék felállítását és az ezzel kapcsolatos munkálatokat, nem jelenti azt, hogy a munkálatok hatályon kívül helyezik a szombatot". További halachikus kapcsolat a szombat és a Hajlékkal kapcsolatos munkálatok között, hogy mindazt a 39-féle munkát, ami a Hajlék felépítéséhez és alkatrészeinek elkészítéséhez kellett – tilos szombaton végezni. Itt fordul elő a szombati tűzgyújtás tilalma is.
A Pekudé (2Mózes 38:21-40:38.) szakasz a Hajlék építésének számadásával foglalkozik. Ennyi és ennyi arany, ezüst, stb. jött be a gyűjtőakció során, amiből ennyit és ennyit fordítottak ilyen és ilyen célokra. Sokkal több nyersanyag jött be, mint amire szükség volt és a maradékot a Hajlék (Szentély) kincstárában helyezték el. A Hajlékot a mesteremberek darabokban készítettek el, majd elhozták Mózeshez, aki összeszerelte a részeket és felállította a Hajlékot az egyiptomi kivonulás utáni második év első hónapjának elsején. 0 Cimkék:
Vájákhél; Pekudé
 Szakaszunk – Vájikrá (3Mózes 1-5.) – Mózes harmadik könyvének (Leviticus) első része, az áldozati renddel foglalkozik. Felsorolja a különböző áldozatokat, ki hozza őket és miért. Lényegük a vétkes ember bűnbánata és vezeklése. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Vájikrá
 Pársát Cáv (2Mózes 30:11–34:35.) a Tóra harmadik könyvének második hetiszakasza. Magát az egész harmadik könyvet "Vájikrá"-nak nevezik (a könyv első szava után), de egy másik neve is ismert, amely a könyv központi témájára utal. Ez az elnevezés a „Torát Kohánim” (a papok törvényei), mivel a könyv középpontjában a papi feladatok, és ezek között is kitüntetett helyen az áldozathozatalok állnak. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Cáv
 Szakaszunk – Smini (3Mózes 9-11.) – a Hajlék felavatásáról szól, s ebben az előző szakasz végén leírt folyamatot, melyben Mózes hét napon keresztül előkészíti és felavatja testvérét, Áront s fiait a Szentély szolgálatra, miután beavatta őket a Szolgálat minden csínjába-bínjába.
A szakaszban találjuk azt a tragikus esetet is, amelyben Áron két fia – Nádáv és Ávinu – egy tévedés folytán életét veszti. A szakasz utolsó része felsorolja a tiszta és tisztátalan, illetve ehető és nem ehető állatokat és szárnyasokat. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Smini; Mikve
Ezen a héten két hetiszakaszt olvasunk:
Első hetiszakaszunk – Tázriá (3Mózes 12-13.) – az emberek, valamint az edények és ruhák tisztasági és tisztulási törvényeit tárgyalja, részletesen, kezdve a szülő nő tisztátalanságától, folytatva különböző leprás bőrbetegségekkel. Ezt – a cáráát, ami a bőrbetegség egy bizonyos fajtáját jelenti – Bölcseink kapcsolatba hozták a rossz nyelvekkel, ami szintén ragályos és veszedelmet jelent az emberiségre.
A második szakaszunk – Mecóra (3Mózes 14-15.) – a lepraszerű bőrbetegségek felismerésével és gyógyításával foglalkozik, ami a kohaniták feladata volt. Háromféle leprát különböztet meg az Írás: ami az ember testét, ruháit, illetve háza falait érinti. A beteget karanténba zárták, és a kohanita feladata volt megállapítani, elmúlt-e a bőrbetegség (cáráát), melynek különböző fajtáit e szakasz ismerteti. Bölcseink felfogása szerint a cáráát olyan – szellemi eredetű – betegség, ami büntetésként sújtja az embert különböző vétkek (mint pletyka, kibeszélés, rágalom, stb.) miatt. 0 Cimkék:
Tázriá; Möcorá
Ezen a héten két hetiszakaszt olvasunk:
Az első szakaszunk – Áchré Mot (3Mózes 16-18.) – a Jom Kippuri Szentély-szertartás módozatait, áldozatait, ismerteti, elsősorban azt a gyakorlatot, hogy a szolgálattevő főpap ún. "bűnbakot" küld a pusztaságba, amely "magával viszi Izrael népének vétkeit".
Ezenfelül a szakasz a zsidó élet szentségéről tárgyal, ezzel kapcsolatos vonatkozásban előírásokat tartalmaz.
A második hetiszakaszunkban – Ködosim (3Mózes 19-20.) – a mindennapi élet zsidó vetületének megszentelt volta a téma, és a Tóra részletesen kifejti az elvet, miszerint ez a "szentség" a Tóra parancsolatainak szigorú betartásában és a zsidó különállás – a népektől való elkülönülés – konzekvens megőrzésében merül ki.
"És elkülönítelek benneteket a népektől, hogy az enyéim legyetek" – mondja a Tóra. Bölcseink hozzáteszik: "Ha elkülönültök a népektől – az enyém vagytok. Ha nem – akkor odaadlak Nebuchadnecárnak és társainak"! (Torát Kohánim 10.) 0 Cimkék:
Ácháré Mot; Ködosim
 Szakaszunk – Emor (3Mózes 21-24.) – a kohaniták "szolgálati szabályzatát" írja elő, majd részletezi kik azok a kohaniták, akik a szolgálatot teljesítik és milyen testi hibák által válnak erre alkalmatlanná. Ehhez kapcsolódóan az áldozati rend bizonyos elemeit szabályozza az Írás; meghatározza mitől válik alkalmatlanná egy állat az áldozatként történő felhasználásra. Végezetül a szakasz Izrael ünnepeit sorolja fel, elsőként a szombatot – ami a legfontosabb ünnep – majd Peszáchtól kezdve Szukkotig a többi ünnepet és azok főbb jellemzőit ismerteti. A fejezet – egy megtörtént, sajnálatos eset kapcsán – az istenkáromlás büntetésének leírásával fejeződik be. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Emor; ünnep
Ezen a héten két hetiszakaszt olvasunk:
Az első szakaszunk – Böhár (3Mózes 25-26:2.) – a hetedik (Smitá) és ötvenedik (Jóbel) év szabályaival foglalkozik. Ahogy a hetedik nap – a szombat – pihenésre szolgál, ugyanúgy a hetedik évben pihentetni kell a földet; parlagon kell hagyni. Hétszer hét (vagyis) 49 év után jön a Jóbel év, amikor a földek visszamennek eredeti tulajdonosuk birtokába. Ugyancsak a Jóbel (jubileum) évben szabadulnak azok a zsidó rabszolgák, akik hetedik évben nem akartak szabadlábra kerülni, hanem inkább gazdáiknál kívántak maradni. A szakasz utolsó verseiben újfent figyelmeztet a Tóra a bálványimádás és a szombatszegés tilalmára.
A héten a második szakaszunk – Böchukotáj (3Mózes 26:3-27:34.) – amely Mózes harmadik könyvét fejezi be, összegzi az eddigieket. Választás elé állítja a népet. Ha hallgatnak az isteni szóra és betartják a Tóra parancsolatait – akkor minden jóban lesz részük, és az isteni kegyelem vigyázza lépteiket. Ha nem – ha elhagyják a Tórát és a bálványimádó, erkölcstelen népeket utánozzák – akkor lépésről lépésre mennek tönkre és haladnak a nemzeti, és az egyéni szerencsétlenség felé. 0 Cimkék:
Böhár; smitá; Böchukotáj
 Szakaszunk – Bámidbár (4Mózes 1:1–4:20.) – nyitja meg Mózes negyedik könyvét. Ismételt népszámlálás után – melynek eredménye csodálatos módon egyezik az előzővel, amelyet egy évvel azelőtt ejtettek meg – Mózes zászlóaljakba szervezi a népet. Négy zászlóalj, mindegyikben 3-3 törzs jön létre, s készek a nagy útra, hogy elfoglalják az Ígéret Földjét. A szakaszban található még a leviták munkarendje a Szentély-szolgálatban és a törzsfőnökök szerepe. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Bámidbár
 Hetiszakaszunk – Nászó (4Mózes 4:21–7:89.) – több alapvető témával foglalkozik. Miután a leviták körében megejtett népszámlálás adatait és a Szentélyszolgálatban kifejtett tevékenységük módozatait részletezi, a szakasz a fogadalomtevő (Názir) törvényéről, majd a hűtlenséggel vádolt házastárs ellen lefolytatott vizsgálatról szól, majd a Hajlék felavatásával és a törzsfőnökök által hozott egységes áldozatok ismertetésével fejeződik be. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Nászo; kohén; názir
 Szakaszunk – Böháálotchá (4Mózes 8–12.) – a Szentélybeli Menóra napi meggyújtásával kezdődik, majd a leviták felavatásával folytatódik. A sivatagi vándorlás módozatai következnek; mikor utaztak, mikor táboroztak le és milyen jelek alapján (kürtszó); a vonulás formációja, a négy zászlóalj és a törzsek zászlai.
A szakasz második felében a zúgolódók és a húst követelők zendülése a téma, majd jön a fürj nagy tömegekben, és a nép annyit eszik belőle, hogy az orrán jön ki.
Hetven ember lesz kiválasztva mint Mózes mellett működő tanácsadó testület (az első Synhedrion); az utolsó fejezetben Áron és Mirjam kibeszélik Mózest, és Mirjam példás büntetést kap. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Beháálotchá; Peszách; fürjek; Mirjám
 Szakaszunk – Slách-Löchá (4Mózes 13–15.) – fő témája; Mózes kémeket küld ki Kánaánba. Ezek defetista jelentésükkel – ami kissé eltúlzott volta ellenére többnyire a tényeknek megfelelő volt – elriasztják a népet a honfoglalástól, és zúgolódva ismét kifejezik azon óhajukat, hogy visszamennek Egyiptomba.
A nagyfokú kishitűség láttán Isten elrendeli a negyven esztendős pusztabeli bolyongást, melynek során kihal a "pusztai nemzedék", és az új generáció már szabad emberekből áll, akiknek lelkét nem nyomorította meg az egyiptomi rabszolgaság. Ezek fogják elfoglalni és birtokba venni az országot. részletekEddigi hozzászólások: 1 Cimkék:
Slách; Józsua; cicesz
 Hetiszakaszunk – Korách (4Mózes 16–18.) – a nagy lázadást regisztrálja. Ezúttal nem kenyérért, húsért vagy vízért lázong a nép, hanem egy kiváltságos osztály tagjai, a kohaniták követelnek maguknak még több kiváltságot, még több hatalmat, olyannyira, hogy kétségbevonják Mózes autoritását és uralmának isteni eredetét.
Az eredmény: a lázadókat, a levita Koráchot és társait elnyeli a föld, és a nép megdöbbenten veszi tudomásul, hogy az isteni türelemnek is van határa. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Korách
 Szakaszunk – Chukát (4Mózes 19:1–22:1.) – a Vörös Tehén misztériumával kezdődik, majd a Pörlekedés Vizénél történt afférral, és annak következményeivel folytatódik. Megkerülik Edom földjét, miután királya megtagadja a kért átvonulási engedélyt, és meghal Áron Hor hegyén. Későbbi vándorlásaik során mérgeskigyók marják meg a népet, és Mózes parancsot kap, hogy – ellensúlyozásul – rézkígyót csináljon, s aki ránéz, meggyógyul. A szakasz az emorita Szichon ellen viselt győzelmes háborúval fejeződik be. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Chukát; vörös tehén
 Szakaszunk – Bálák (4Mózes 22:2–25:9.) – részletesen leírja, hogyan bérelte fel páni félelemben Bálák, Moáb királya Bileámot, a mezopotámiai varázslót, hogy jőjjön és átkozza ki a határon felvonuló, Kánaánba készülő zsidó népet. Ezt Bileám "legjobb tudása szerint" meg is kísérli, de csütörtököt mond: átok helyett áldás jön a szájából. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Bálák; Bileám; próféta
 Szakaszunkban – Pinchász (4Mózes 25:10–30:1.) – a zelóta elnyeri jutalmát, amiért elhárította a vészt Izrael feje fölül. Büntetőexpedíció indul Midján ellen, majd az ünnepek újfenti felsorolása egészíti ki a szakaszt.
részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Pinchász; ünnep
Ezen a héten két hetiszakaszt olvasunk:
Mátot (4Mózes 30:2–32:42.) szakasza elsősorban a fogadalmak érvényességéről, majd a Midján elleni büntetőexpdicióról szól. Utána összeszámolják a zsákmányt, és abból oadadják a kohanitáknak és a levitáknak a nekik járó részt. Ezek után a hadsereg tisztjei és katonái önkéntesen adakoznak az általuk zsákmányolt ékszerekből, mivel a harcok során egyiküknek sem esett bántódása. Ezután Reuvén és Gád törzsei azt kérik, adják nekik a Transzjordániában elfoglalt területeket, ahol dús legelők vannak, és ne kelljen átkelniök a Jordánon. Mózes először felháborodik kérésükön, majd beleegyezik kérésükbe azzal a feltétellel, hogy a két törzs harcképes férfiai vegyenek részt az honfoglaló háborúban.
Az negyedik könyv utolsó szakasza – Mászé (4Mózes 33–36.) – a pusztaságbeli 40 éves vándorlás térképét rajzolja meg, felsorolja a vezetők névsorát, akik majd az Országot felosztják a törzsek között és megismétli a menedékvárosok kijelölésének kötelességét.
0 Cimkék:
Mátot; Mászé
 Heti szakaszunk – Dvárim (5Mózes 1:1–3:22.) – Mózes ötödik könyvének első szakasza, melyben az elbúcsúzó népvezér visszapillantó tükröt tart a nép elé, felemlíti az elmúlt negyven évben történteket, és figyelmezteti a népet a Tóra és parancsolatai betartásának fontosságára.
Ez a szakasz mindig a Tisá Beáv előtti szombaton kerül felolvasására, amit Sábát Cházonnak hívnak, a felolvasott Háftárá révén, ami Cházon Jesájáhu (Jesájá Viziója). részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Dvárim; Tisá beáv
 Szakaszunkban – Vöetchánán (5Mózes 3:22–7:11.) – Mózes folytatja monológját, melyben elmondja, hogyan imádkozott, és próbálta megváltoztatni azt az ítéletet, melynek értelmében nem mehet be az Ígéret Földjére. Nem is nagyon burkolt szemrehányást tesz a népnek, amely miatt érte ez a végzet, és megismétli a Tóra főbb pontjait. Különösképpen a bálványimádás tilalmára figyelmeztet, majd megismétli a Tízparancsolatot. Ebben a szakaszban találkozunk a Smá Jiszráéllal, a zsidóság hitvallásával is. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Váetchánán; Tízparancsolat; tfilin; Smá
 Hetiszakaszunkban – Ékev (5Mózes 7:12–10:25.) – Mózes foyltatja összefoglaló elbeszélését. Elmondja, hogyan történt az aranyborjú imádásának vétke és a elbeszéli többi sivatagi zavargás történetét, a Korách lázadás következményeit, majd Isten szeretetére és a parancsolatok betartására szólítja fel a népet, amely rövidesen elfoglalja – nélküle – az Ígéret Földjét. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Ékev; Kőtáblák; Smá
 Szakaszunk – Röé (5Mózes 11:26–16:17.) – többek között megismétli a tiltott állatok és madarak listáját, és ezzel párhuzamos a leviticusi Smini szakasszal. Figyelmeztet a hamis prófétákra, megismétli a vér élvezetének tilalmát és előírja a bálványimádás megszüntetését ez elfoglalt Kanaánban, amiből ezáltal lesz Izrael Földje (Erec Jiszráél). A szakasz végén a három zarándokünnepet ismétli és részletezi az Írás, hangsúlyozva ezek örömünnep jellegét. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Röé
 Szakaszunk – Softim (5Mózes 16:18–21:9.) – a közigazgatási adminisztráció (bíróság, rendőrség) szükségességének leírásával kezdődik, majd a királyválasztás módját írja elő, ha a nép királyt akar, a környező népek mintájára. Mózes megismétel itt egy sor tilalmat, amit már ismerünk a Tóra előző könyveiből, majd a menedékvárosok kijelöléséről értekezik, és azok működési szabályait ismerteti. A szakasz vége felé a hadviselés zsidó módozatait (felhívás a békére) és a hadkötelesek felmentési lehetőségeit ismerteti velünk az Írás. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Softim
 Szakaszunkban – Ki Técé (5Mózes 21:10–25:19.) – Mózes különböző törvényeket ismertet, köztük a hadifogoly nővel kötött házasság szabályait, az elsőszülött fiú jogait, az engedetlen, fegyelmezetlen fiú büntetését stb., majd elmondja, hogy kötelező a kivégzett ember – és innen eredőn minden ember – holttestét még aznap eltemetni, a talált jószágot megőrizni és visszaszármaztatni jogos tulajdonosának, stb. A szakasz megismétli a házasság, valamint a zsidó erkölcs és szemérmesség törvényeit és utasításait, a válás módját, a tábor tisztaságának szabályait, stb. részletekEddigi hozzászólások: 1 Cimkék:
Ki técé; házasság; válás
 Szakaszunkban – Ki Távó (5Mózes 26:1–29:8.) – a zsengék bemutatásának szertartását, majd a tizedek bemutatásának rendjét ismerteti Mózes. Megparancsolja, hogy amikor átkelnek a Jordánon, állítsanak fel nagy köveket a folyóban, és írják rá emlékeztetőül, az egész Tórát. Utána hat-hat törzs egymással szemben állva áldás és átok szövegeket mond főleg olyan dolgokra, amiket az ember titokban tesz, és így nem derül fény rá. Ezután megismétli Mózes a Leviticus végén hallatott figyelmezetetést (Tochécha): mi lesz ha betartja a nép az isteni szerződést, és mi vár rá, ha, Isten ments, nem tartja be. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Ki távó
 Szakaszunk – Nicávim (5Mózes 29:9–30:20) – leírja, miként gyűjtötte egybe Mózes a nép apraját-nagyját, hogy utolsó figyelmeztetést intézzen hozzájuk: maradjanak hűek Istenhez és Tórájához. Mózes felvillantja a megtérés lehetőségét. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Nicávim
 Hetiszakaszunk – Háázinu (5Mózes 32.) – a Tóra utolsó előtti szakasza, Mózes hattyúdalát tartalmazza. A lírai költemény formájában előadott "utolsó figyelmeztetés" nyomatékosan kéri a zsidó népet, maradjon hű az isteni Tórához a vezér halála után is. Röviden, pár mondatban felvázolja a zsidó nép történetét, Isten segítségét, és leírja, milyen szörnyű lesz a büntetés, ha hátat fordítanak Istennek és Tórájának. A szakasz azzal végződik, hogy Isten felszólítja Mózest, menjen fel a Nebó hegyére, ahol meg fog halni. Ezelőtt még azonban, a következő szakaszban, megáldja Izraelt. részletekEddigi hozzászólások: 40 Cimkék:
Háázinu
 Szakaszunk -- Börésit (1Mózes 1:1--6:8.) -- leírja a világteremtés történetét, az ősi zsidó :felfogás szerint. Egyúttal -- Rási kommentárja szerint -- ez a zsidó nép "telekkönyve" Erec Jiszráélra, a zsidóság isteni örökségére. A szakasz leírja az első emberpár, Ádám és Éva bűnbeesését, kiűzetését az Éden kertjéből és az emberi civilizáció első lépéseit a mezőgazdaság, állattenyésztés, a szerszámkészítés és zene terén. A szakasz Noé születésével zárul, aki a következő szakasz főhőse lesz. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Börésit
.jpg) Szakaszunkban -- Noách (1Mózes 6:9--11:32.) -- a fiatal emberiség már annyira romlott, hogy megérett a pusztulásra. Isten "megbánta", hogy a világot és az embert megalkotta, és elhatározza, hogy elpusztítja a világot özönvizet hozva rá. Csupán Noé (Noách) találtatik érdemesnek, hogy megmeneküljön egy bárkában, amelyben minden élőlény képviselve van. Utóbb ebből a családból -- Noách három fiából -- alakul ki az újabb emberi társadalom, miután Isten megígérte, hogy többé nem támaszt vízözönt. A szakasz végén feltűnik Ávrám (a későbbi Ábrahám), Sém leszármazottja, aki a monoteizmus letéteményese lesz. részletekEddigi hozzászólások: 5 Cimkék:
Noé
Ezen a héten két hetiszakaszt olvasunk:
Első szakaszunk – Chukát (4Mózes 19:1–22:1.) – a Vörös Tehén misztériumával kezdődik, majd a Pörlekedés Vizénél történt afférral, és annak következményeivel folytatódik. Megkerülik Edom földjét, miután királya megtagadja a kért átvonulási engedélyt, és meghal Áron Hor hegyén. Későbbi vándorlásaik során mérges kigyók marják meg a népet, és Mózes parancsot kap, hogy – ellensúlyozásul – rézkígyót csináljon, s aki ránéz, meggyógyul. A szakasz az emorita Szichon ellen viselt győzelmes háborúval fejeződik be.
Második szakaszunk – Bálák (4Mózes 22:2–25:9.) – részletesen leírja, hogyan bérelte fel páni félelemben Bálák, Moáb királya Bileámot, a mezopotámiai varázslót, hogy jöjjön és átkozza ki a határon felvonuló, Kánaánba készülő zsidó népet. Ezt Bileám "legjobb tudása szerint" meg is kísérli, de csütörtököt mond: átok helyett áldás jön a szájából.
Cimkék:
Chukát; Bálák; vörös tehén; próféta; Bileám
|
Ajánló
"Az emberi lélek magasra emelkedik – az állaté a földbe süllyed."
(Prédikátor könyve 3:21.)
"Nem lehet boldog az ember, ha nem táplálja a lelkét is úgy, mint a testét."
A Lubavicsi Rebbe
„Egyszer egy férfi azzal a panasszal fordult a Rebbéhez, hogy nincs értelme az életének. Igen, a munkájában sikeres, a családja egészséges, mégis mindig magányosnak és üresnek érzi magát.
– Fordítasz-e időt a lelkedre? – kérdezte a Rebbe.
– Hogyan fordíthatnék időt a lelkemre, mikor annyira leköt a munkám és a családom?
– Van egy régi mondás – válaszolta a Rebbe. – Amikor két ember találkozik, az két test, de egy lélek. A testek ugyanis természetüknél fogva önzők, nem egyesíthetik erejüket. Mindegyik a maga anyagi szükségleteit követi. A lelkek azonban természetüknél fogva önzetlenek, ilyenformán tehát amikor két ember egyesíti erejét, lelkük összefonódik. Javasolnék valamit: határozzuk el itt és most, hogy minden nap fordítasz időt tanulásra és imádkozásra, s még valami jótettet hajtasz végre. Ez majd táplálja a lelked, értelmet és célt ad minden cselekedetednek, s életed nem leszel kitéve szeszélyes erőknek.”
tovább
Naptár konverter
Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
Zsidó naptár
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!
Hozzászólások
Sabeszi receptem (4) Eniko: 2012-02-07 kedves Batsheva!
A hozzavalokban tojasfeherje s...
Miért házasodjunk zsidóval? - 3 (42) csaba F: 2010-10-24 Az teljesen más! Különben meg összetévesztettem ez... pitike: 2010-10-24 Tisztelt Csaba f
Nem tudom hogy a Riett név nőt... Tarczali Tamás: 2010-09-29 Hát ha nem is a Sínai hegynél de a Termtéskor mind... mendel: 2009-06-25 Kedves Marietta, nagyon szívesen. Riett: 2009-06-25 Kedves Mendel!
Köszönöm szépen a segítségedet.
... Hanuka, politikusok, Tarlós (56) E.J.: 2011-12-20 Kedves Köves Somlo!
Teljesen egyetertek a g... R.P.: 2011-12-20 Kedves Slomo,
Értem és megértettem hosszú level... D.J.: 2011-12-20 kedves rabbi koszonom az informaciot en veletek va... F.Á.: 2011-12-20 Kedves Slomo,
Számomra nagyon is elfogadható az... F.S.: 2011-12-20 Én személy szerint az itt leírtakalapján igazán bö...
|
|
