Kezdőlap - Könyvtár

Halálos betegek böjtölése jom kipurkor

13. Halálos betegek böjtölése jom kipurkor

Kérdés: A jom kipur előtti napon, 5702-ben – 1941. szeptember 30-án – Dr. Zakharinhoz, a gettó kórházának igazgatójához hívattak. Amikor beléptem hozzá, közölte velem, hogy több páciensének az élete is veszélybe fog kerülni, ha böjtölnek jom kipurkor.
Az orvos figyelmeztetése ellenére ezek a legyengült, beteg zsidók ragaszkodtak hozzá, hogy ezen a szent napon ők is együtt akarnak böjtölni az egész zsidósággal, és együtt imádkozni Istenhez, hogy tanúsítson irgalmat az Ő népe iránt, és szabadítsa ki őket a vérszomjas német ellenség karmai közül. Nem kételkedtek abban, hogy a böjt veszélyezteti az életüket. Tudták, hogy legyengült egés-zségük csak tovább fog romlani, hogy a kórház élelmezési helyzete szélsőségesen rossz, és hogy a kórházban kapott sosem kielégítő mennyiségű és minőségű étel bizonyosan nem lesz elegendő ahhoz, hogy visszaadja az erejüket a böjt után. A húsz deka kenyérből, és abból a kevéske fekete lócsontlevesből, amit kaphatnak, nem jutnak annyi energiához, amennyire szükségük lenne a böjtöt követően. Sok beteg állapota egész biztosan csak még jobban leromlana.
Ennek ellenére kitartottak amellett, hogy bíznak abban, hogy Isten majd segít nekik túlélni a böjtöt. Az igazgató arra kért, hogy én, mint rabbi magyarázzam el nekik, hogy a háláchá nem engedélyezi a böjtöt ilyen körülmények között. Elmondta még, hogy ráadásul nem is csak azok a vallásos betegek akarnak böjtölni, akik mindig is imádták és szolgálták az Örökkévalót, de olyan emberek is, akik soha életükben nem tartották magukat a zsidó vallás szabályaihoz, és sosem vallották magukat zsidónak, most mégis együtt kívánnak böjtölni a többi beteggel és a zsidó nép egészével.
Egészen meg voltam döbbenve. Így szóltam magamban: „Ribojnoj-sel-ojlom, nézz le Mennyei Hajlékodból, és vess egy pillantást a Te zsidó népedre! A Te szellemed még a zűrzavar és a gyötrelem pillanatában is megindítja őket, és szentül hiszik, hogy a zsidóság Örökkévaló Istene sosem fogja cserbenhagyni őket, hogy a zsidóság fénye sosem fog kialudni! Készek az életüket is feláldozni azért, hogy megszenteljék a Te Neved, és hogy a Te parancsolataidat egész szívükkel, egész lelkükkel és egész valójukkal megtartva részt vegyenek abban a folytonosságban, amit a zsidó nép jelent.”
Közöltem Dr. Zakharinnal, hogy elsőként a magam módján tisztázni fogom a betegek előtt, hogy a háláchá tulajdonképpen kifejezetten megkívánja tőlük, hogy ne böjtöljenek, majd megteszek minden tőlem telhetőt, hogy meggyőzzem őket, ne veszélyeztessék az életüket egy szükségtelen böjttel.

Válasz: Mivel az orvos véleménye szerint a jom kipuri böjt veszélyeztetné a betegek életét, a háláchá ebben az esetben kétségbevonhatatlanul foglal állást: a betegeknek tilos böjtölniük.
Ezért tehát beszéltem a betegeknek arról a szörnyű veszélyről, amelyet magukra idéznek, ha böjtölnek, kifejtve, milyen súlyos az a tiltás, amelyet ily módon semmibe vennének. Tettük nemcsak hogy nem lenne igaz cselekedet, hanem éppen ellenkezőleg, roppant nagy bűn semmibe venni azt a tórai parancsolatot, amely azt mondja: „És élni fog általuk”, értve ez alatt azt, hogy az ember nem halhat meg a Tóra parancsolatainak teljesítése következtében. Mélységes megrendültséggel elhangzó szavaim végül is megértésre találtak a betegeknél. Megígérték, hogy figyelembe veszik az orvos utasításait.
Az egyik beteg azonban, aki mindig is vallástalan volt, konokul kitartott azon elhatározása mellett, hogy abban az évben böjtölni fog, és nem volt hajlandó elfogadni a magyarázatomat, hogy legyengült állapotában okvetlenül szükséges ennie. Ez a férfi sajnos meg is halt a jom kipurt követő este. A többi beteg elmesélte, hogy a férfi átzokogta az egész jom kipurt, láthatóan töredelmesen megvallva minden bűnt, amit élete során elkövetett, hogy ily módon vezeklő zsidóként halhasson meg.
Téma: Jom Kipur

Dvárim

Heti szakaszunk – Dvárim (5Mózes 1:1–3:22.) – Mózes ötödik könyvének első szakasza, melyben az elbúcsúzó népvezér visszapillantó tükröt tart a nép elé, felemlíti az elmúlt negyven évben történteket, és figyelmezteti a népet a Tóra és parancsolatai betartásának fontosságára.
Ez a szakasz mindig a Tisá Beáv előtti szombaton kerül felolvasására, amit Sábát Cházonnak hívnak, a felolvasott Háftárá révén, ami Cházon Jesájáhu (Jesájá Viziója).

Programok ()

 | 
H K Sz Cs P Sz V
       
       
       
       
       
       
további programok - naptár nézet
további programok - lista

Három gyászhét és Tisá böáv תשעה באב

Az év legszomorúbb és legtragikusabb napja az áv 9-ei böjt, Tisá BeÁv. Idén 2014. augusztus 4.-e hétfő estétől augusztus 5.-e kedd estéig tart. Ezen a böjt- és gyásznapon egyszerre emlékezünk az Első Jeruzsálemi Templom i. e. 586-ban történt lerombolására és a Második Templom megsemmisülésére, amely szerencsétlen történelmi egybeeséssel i. sz. 70-ben ugyanezen a napon történt. Az Első Templomot a babilóniaiak fosztották ki és égették porig, a Másodikat a rómaiak. A Templomnak, a nép vallási központjának lerombolása nemcsak a vallásra mért súlyos csapást, hanem az első - később a második - zsidó állam megszűnését is jelentette, és a zsidók kiűzetését saját országukból. Az ezt megelőző, úgy nevezett három hét egy félnapos böjttel kezdődött Támuz 17-én (idén július 15-én.).

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: