A chacica = az alámerülésnél elválasztó dolgok szabályai
161. fejezet
A chacica = az alámerülésnél elválasztó dolgok szabályai (20 pontban)
1. Kell, hogy a nő egész testét egész hajzatával együtt egyszerre víz alá merítse. Ezért nagyon, igen nagyon kell ügyelnie arra, hogy alámerülése idején semmi elválasztó dolog ne legyen a testén, mert néha a legcsekélyebb dolog is távoltartja, gátolja a vizet, tehát elválasztó, úgy hogy alámerülése nem érvényes. Nemcsak egész testének külső részére kell a víznek jutnia – és mivel vizet gátló választó van ott, a víz oda nem juthat, hanem rejtettebb helyeinek is, hová víz nem hatol, legalább is alkalmasoknak kell lenniök arra, hogy a víz oda hatolhasson. Példának okáért: a fogak, – habár a víznek nem kell a szájba hatolnia, de ha volna valami oda nem tartozó elválasztó dolog a fogai között, mégsem lenne érvényes az alámerülése, amint azt később, ha Isten kegyelme is úgy akarja – meg fogom magyarázni. Minden asszonynak kell tudni ezt a szabályt, hogy teste minden helyének tisztának és alkalmasnak kell lennie arra, hogy a víz alámerülése alkalmával odajuthasson.
2. A szemváladék a szemen kívül elválasztó akadály, ha még nedves, a szemben belül nem választó akadály, de ha száraz és sárgulni kezd, már ott is elválasztó gát.
3. A seben megszáradt vér elválasztó akadály, a benne lévő genny nem elválasztó gát. Ha. már kijött a genny, amíg nedves, nem akadály, a száraz elválasztó gát. Azért annak a nőnek, kinek ilyen sebhelyei, kiütései vannak, addig kell azokat áztatnia a vízben, amíg felpuhulnak. A seb felett keletkezett hártyát, ha fájdalmas is, ugyancsak el kell távolítania, a gyulladásos hólyagokat vagy el kell távolítania, vagy fel kell jól puhítania a vízben.
4. A seben lévő tapasz elválasztó akadály. Még olyan tapasz is, melyet hosszabb időre, három vagy négy hónapra tesznek rá a sebre és azután magától leesik, de ezen időközben csak úgy lehetne levenni, ha vele együtt a bőrt is leszakítják, elválasztó-akadály akkor is, ha az asszony azt mondja, hogy úgy megszokta, mintha ott sem volna. Szintúgy, ha az asszonynak nyílt sebe van, amelynek nyílásába a tapasz alá tépett lenfonalakat (ma gézt) tesznek, s ha le is veszik a tapaszt, az nem látható, mert a mélyedésben van, mégis elválasztó akadály (Tesuba meahaba).
5. Ha az izzadtság által keletkezett piszok rászáradt a testre, választó akadályt képez. Piszokszemek a testen, vagyis hogy az ember kezei agyagtól vagy tésztától, vagy izzadástól sokszor piszkosak és ha kezeit egymáshoz dörzsöli, apró morzsaszemek keletkeznek, mint a mag, szintén gátló választók.
6: A tinta, tej és méz, a fügének, epernek, 'szentjánoskenyérnek és sikmának (ez is fügefajta) az édes nedve, ha rászáradt, választó akadály, nedvesen nem választó: Minden más fajta édes (maláta) nedv, ha nem is száradt még rá, elválasztó. Így a vér is nedvesen is választó akadály.
7. A festék, amellyel a nők arcukat és kezeiket vagy a hajukat festik, nem elválasztó akadály. Ugyanúgy, ha az asszonynak az a foglalkozása, hogy ruhákat s hasonló dolgokat fest és ezért festékesek a kezei és mindez asszonyok, kiknek ez a foglalkozásuk, azt már meg sem érzik, azért náluk ez nem elválasztó akadály.
8. A köröm alá gyűlt piszokra vonatkozólag különböző szabályok vannak: Már régi szokás, hogy a nők az alámerülés előtt lenyírják kezeik és lábaik körmeit. Ügyeljen arra, hogy mind elégesse, mert ha a férje vagy más ember rájuk lép, vesztére teszi. Ha sabbosz vagy ünnepnapon merül alá, s elfeledte előzőleg levágni azokat, vannak, akik megengedik, hogy nemzsidóval nyírassa le. Kinél a köröm helye megdagadt és nem tudja a körmét sem vágni, sem alatta kitisztítani, ha annyira dagadt, hogy alatta a piszok nem is látható, nem választó akadály. Annak az asszonynak, ki elfeledte a körmeit levágni és így merült alá, ha ez eszébe jut, mielőtt a férje érintkezése alá kerül, másodszor is alá kell buknia a mikvában, ha nem jutott eszébe csak miután a férjével már érintkezett, tegyen efelől kérdést a törvénytudónál.
9. Mielőtt a mikvában alábukik, le kell vennie magáról a fülönfüggőit és gyűrűit.
10. A mikvában való alámerülése előtt meg kell tisztítania a fogait, mert előfordul, hogy fogai közé ételmaradék akad. És ha már alábukott és azután talál fogai között vagy hozzájuk tapadva valamit, tevilája = alámerülése érvénytelen. Vannak, akik aznap, amelyen a mikvába mennek, nem szoktak húst enni, mert a hús jobban beleakad a fogakba, mint más eledel – és ezért tartaniok kell attól, hogy ha ki is tisztítják fogaikat, mégis marad valami bennök. Szép szokás. Sabbosz és ünnepnapján, amikor húst eszik, még gondosabban tisztítsa a fogait. Minden asszony, kell ügyeljen arra, hogy a chafifa-előfürdő és a mikvában való alámerülése közben semmiféle ételt ne egyék. Aznap, melyen a mikvában alámerülni készül, egész nap ne foglalatoskodjék sem tésztával sem viaszkgyertyákkal, hogy semmi rája ne tapadjon. De erev sabbosz (pénteken), ha a sabbosz tiszteletére maga szokta a tésztát meggyúrni, most se tartózkodjék tőle, csak vigyázzon arra, hogy a kezeit nagyon jól megmossa.
11. Az az asszony, akinek beékelt mesterséges foga van, intézzen kérdést a törvény hivatott mesteréhez, hogy az alámerülésnél miként kell eljárnia. (L. a Széfer Gidulé Tahara döntvénytárának 32., az Imré És dvt. 75. és 76. fejezetét és a Chachmát Ádám megfelelő pontját.). Szintúgy az az asszony, akinek fogtömése (plombája) van a likas fogában (l: a Mé nidda könyvének 198. fejezetét és Binján Cion hachadasot dtvt. 57. p.). Ugyancsak forduljon a törvény mesteréhez az az asszony, aki sérve miatt övet kénytelen hordani. (L. Móda bijhuda dtvt. I. r. 64. és II. r. 135. döntvényét, .tov. tahara 198. fej. 23. pontját.).
12. Ellenőrző asszonya ne fogja őt alámerülése közben, mert különben nem jutna víz oda, ahol megfogta. Szükség esetén mártsa be elébb az az asszony a kezeit a mikvába, aki őt fogni akarja, csak azután fogja meg, de akkor se erősen, szoros fogással, hanem csak közepes szorítással, ahogy az emberek általában szokták.
13. Ha csak lehet, ne merüljön alá olyan vízben, melynek iszapos az alapja, mert félő, hogy hozzá tapadhat választó akadály. Szükség esetén azonban megengedhetik, mert a víz alján levő sár általában nem annyira vastag. De a folyó partján lévő iszap, mely a lábaihoz tapad, már elválasztó akadály. Ezért vigyáznia kell, hogy mikor bemegy a vízbe, mielőtt alámerül, mossa le a lábairól jól azt a sarat, mely a folyó partján lábaira tapadt. Ha a folyóban a lába talpai alá akar tenni valamely tárgyat, hogy alámerülése közben azon álljon, előbb meg kell kérdeznie a törvénytanítóját, mert sok olyan dolog van, amin alámerülés közben tilos volna, állnia.
14. Ne merüljön alá, egyenesen tartott testtel, mert ezáltal testének egyes részei betakarnák (elrejtenék) egymást, ne is hajoljék meg olyan nagyon, hogy rejtett helyei egymáshoz tapadnának, hanem csak egy kissé, hogy szemérem helyei láthatók (a víz előtt kitártak) legyenek, amint akkor lehetnének, ha kenyeret dagaszt és szétterpeszti egy kissé a lábait, hogy biztosan álljon és erősen dagaszthasson; a melle alja is látható legyen, amint látható, mikor gyermekét szoptatja. Nem szükséges lába szárait kelleténél jobban eltávolítani egymástól, a karjait se tartsa nagyon távol a testétől, hanem csak olyan távol, mint járása közben szokta. Ha nagyon meghajolt vagy nagyon egyenesen tartotta. magát, nem érvényes az alámerülése, mert ráncok támadnak a testén, ahová víz nem juthat. Azért ügyelniök kell arra, hogy a víz három arasszal köldökön felül érjen, mert ebben már alámerülhet úgy, ahogy kell. Szükség esetén, ha a víz nem annyira magas, ereszkedjék le lassan-lassan ülő helyzetbe nyakig a vízbe, azután bukjék alá oly módon, hogy a testének azon részén, mely még a vízen kívül van, ne legyen semmi ránc, ha azután testének azon részén, mely már a vízben van, keletkezik is valamely ránc, már nem árt, mert előbb jutott már víz oda. Ha a víz nagyon alacsony, kényszer esetén, feküdjék a vize, mint a hal, de kell, hogy a víz az egész testét hajzatával együtt egyszerre fedje be.
15. Nem kell kinyitnia a száját, hogy oda is bemenjen a víz, de ne is szorítsa össze nagyon. Ha összeszorította, nem érvényes az alámerülése, hanem csak mérsékelt szorítással illessze egymáshoz ajkait. Ha haját vette a szájába, amikor alámerült, nem érvényes az alámerülése, mert nem jött víz az egész hajára.
16. Ne nyomja nagyon össze a szemeit, mert ezáltal ráncok képződnek alatta, ne is nyissa ki túlságosan, mert akkor meg fölötte képződnek a ráncok, hanem gyengén zárja le őket.
17. El kell távolítania az orra szélén és azon belül is a váladékot, de ami orra felső részében belül van, az nem elválasztó akadály. Ugyanúgy el kell távolítania a füle váladékát is. Némelyek azt mondják, hogy az asszony, mielőtt alámerül, vizeljen, ha arra ingere van. Különben is meg kell vizsgálnia magát, nem kell-e kisebb vagy nagyobb szükségletét elvégeznie, hogy kénytelen ne legyen azután magát visszatartani, miáltal a víz nem hatolhatna mindenhová. Megtörtént esetben azonban nem akadály.
18. Ne merüljön alá a lábán levő porral. Ha már megtette és a por oly finom volt, hogy a víz mind levitte, érvényes az alámerülése.
19. Férgek és bolhák általában nem tapadnak a testhez, a víz odafér a helyükbe és ezért nem elválasztó akadályok. De olyan férgeket, melyek a testhez tapadnak és a bőrön a szőr helyén beleeszik magukat a bőrbe és erősen hozzátapadnak a húshoz, meleg vízzel kell eltávolítani és a körömmel lekaparni. Ha nem tudja őket eltávolítani, nem képeznek elválasztó akadályt. Azokat a kis férgeket, amelyek a hajba tapadnak, el kell távolítani, mert a ízet gátolják.
20. Olyan asszony, aki egymásbafont, egymáshoz tapadó fonatokban hordja a haját, melyeket németül Mohrzöpfe vagy Mohrlocken, lengyel és orosz nyelven pedig kaltunes néven ismernek és veszedelmes volna, azokat levágni, nem elválasztók. Ha van is bennök valami kötőfonal, melyet eltávolítani nem lehet, amíg kívülről nem láthatók, nem elválasztók.
- 1.. A reggeli felkelés szabályai
- 2.. A reggeli kézmosás szabályai
- 3.. Az öltözködés és járás szabályai
- 4.. Magunk tartása az illemhelyen és az utána elmondandó áser jácár bráchá szabályai
- 5.. Az ima vagy a Tóratanulás helyének tisztasága
- 6.. A bráchot (áldásmondások) Báruch Hu uváruch Sömo (áldassék Ő és áldassék Neve) és az Ámén mondásának szabályai
- 7.. A reggeli bráchák szabályai
- 8.. Mely dolgok tiltottak napkeltétől az ima utánig?
- 9.. A cicit (a szemlélő szálak) szabályai
- 10.. A tfilin (imaszíjak) szabályai
- 11.. A mezuzá szabályai
- 12.. Az imádkozásra méltó helyek
- 13.. A bét hákneszet és bét hámidrás (az imaház és a tanház szentsége
- 14.. A dicsőítő énekek verseinek szabályai
- 16.. A Kádisnak, a Bárchunak, a tíz ember egybevonásának és egyrészűk távozása után beállott helyzetnek és az előimádkozónak szabályai
- 16.. A Semá olvasmány és bráchái megszakításának szabályai
- 17.. A Semá olvasásának szabályai
- 18.. A Semone eszré (18 áldásmondás) szabályai
- 19.. A Másiv háruách, a Tál umátár, a Jáále vejávo és az Ánénu imabetoldások szabályai
- 20.. Az előimádkozó tefilája ismétlésének szabályai
- 21.. Annak a szabálya, hogy miként pótolhatja, aki nem imádkozott
- 22.. A Táchánun könyörgés szabályai
- 23.. A Tóraszakasz felolvasásának néhány szabálya
- 24.. Szabályok arra, ha tévedést vagy alkalmatlanná tévő hibát találtak a Tóra könyvében
- 25.. Az Ásré és Uvá leCion imarészeknek szabályai a reggeli ima befejezéséig
- 26.. Az árvák Kádisának szabályai
- 27.. A Tóra tanulásának szabályai
- 28.. A Tóra könyvének és más szent könyveknek szabályai
- 29.. Erényes tulajdonságok, melyekre az ember szoktassa magát
- 30.. Az árulkodás, rossznyelvűség, bosszúállás és gyűlölet tilalma
- 31.. Az ember minden szándékát Egek Ura bírja
- 32.. A test természetes védelme
- 33.. Veszély miatt tiltott dolgok
- 34.. A cedáká jótékonyság szabályai
- 35.. A chálá (tésztából való elvonás) törvénye
- 36.. A kisózás szabályai
- 37.. Az edények víz alá merítésének szabályai
- 38.. Nem zsidók kenyerének, főztjének és tejének szabályai
- 39.. Az étkezés előtti evésnek vagy ivásnak szabályai
- 40.. Az evés előtt járó kézmosás szabályairól
- 41.. A kenyér megszegésének és a hámoci áldásmondásának szabályai
- 42.. Az étkezés szabályai
- 44.. Mily dolgokra jár külön bráchá, ha ebéd közben esszük vagy isszuk azokat.
- 44.. Az ebéd utáni kézmosás és ima szabályai
- 45.. Az együttes asztali imára való felszólítás
- 46.. A tiltott eledelek szabályai
- 47.. Nemzsidók bora és edényei alkalmassá tétele
- 48.. Az öt gabonafajtából készült eledelekre rendelt bráchák (áldásmondások) szabályai
- 49.. A borra elrendelt bráchának és a hátov vehámétiv bráchának szabályai
- 50.. Az élvezeti dolgok élvezése előtt elmondandó bráchák szabályai (16 pontban)
- 51.. Az élvezetek után elrendelt áldásmondások szabályai
- 52.. A Boré pri háéc, a Boré pri hádámá és a Sehákol bráchák szabályai
- 53.. A levesnek, gyümölcsök és zöldségek nedvének szabályai
- 54.. A lényeges és mellékes szabálya
- 55.. Melyik bráchát illeti meg az elsőbbség?
- 56.. A bráchánál esett tévedések szabályai
- 57.. Szabály arra az esetre, ha már áldást mondott valamely ételre vagy italra és azután hoztak még belőle.
- 58.. Az illatra rendelt bráchá szabályai
- 59.. A Sehechejánu és a Hátov vehámétiv bráchák szabályai
- 60.. A meglátás brácháinak szabályai
- 61.. A megmenekültek hálamondása és néhány különösebb bróchó
- 62.. Az adás – vevés szabályai
- 63.. A szóbeli sértésnek és a megtévesztésnek tilalma
- 64. Tiltott dolgok adás-vételének tilalma
- 65.. A kamat szabályai
- 66.. Az "iszka" kereskedelmi szerződés szabályai
- 67.. A fogadalmak és eskük szabályai
- 68.. Az út imájának és egyéb dolgoknak szabályai, melyekre az úton figyelni kell
- 69.. A Mincha (delutáni ima) szabályai
- 70.. A Mááriv (az esti) ima szabályai
- 71.. Az est rendje
- 72.. A sabbosz (szombat) szentségének nagysága; aki megszentségteleníti, olyan, mint aki bálványt imád. A sabboszra való felkészülés szabályai
- 73.. Mily módon szabad sabbosz előtt nemzsidónak munkát adni, neki ingóságot kölcsön- vagy bérbeadni.
- 74.. A hajón való utazás szabálya
- 75.. A sabboszmécsek meggyújtásának szabályai
- 76.. A sabboszi és ünnepi imák szabályai
- 77.. Az esti és a nappali kiddus szabályai
- 78.. A sabbosz és ünnepnapi tóraolvasásnak és a felhívásra kötelezetteknek szabályai
- 79.. A maftir szabályai
- 80.. A sabbosz napján tiltott munkák némelyike
- 81.. Négyféle terület a sabbosz tekintetében
- 82.. A hordásnak és az egyik területről a másik területre való átvitelnek tilalma
- 83.. A kerítésfal csak akkor használ, ha lakóhely körülfogására emelték
- 84.. A ruházat vagy ékszer módján kivihető tárgyak szabályai
- 85.. A sabbosz napján kiütött tűzeset szabálya
- 86.. A fürdés szabályai
- 87.. Olyan dolgok, melyekre a háziállatoknál, a vadaknál és a szárnyasoknál kell ügyelni
- 88.. A sabbosz napján »Mükce« (használatból félreállított) dolgok szabályai
- 89.. A tiltott dolog alapjának szabályai
- 90.. Szabálya a munkát nem igénylő dolgok elvégzésének és a nemzsidó munkájának
- 91.. Szabálya annak, aki gyengélkedik és nem veszélyesen beteg
- 92.. Veszélyes betegnek és a bűn elkövetésére kényszerítettnek szabályai
- 93.. Szabályok a szülő nő részére
- 94.. Az udvarok eruvval való egybekapcsolásának szabályai
- 95.. A sabboszhatár eruvjának szabályai
- 96.. A sabbosz kimenetele maariv (esti) imájának és a havdalának szabályai
- 97.. Az újhold napjának és az újhold megszentelésének szabályai
- 98.. A jomtov (ünnepnap) szabályai
- 99.. Félreállított dolgok szabályai az ünnepen
- 100.. A kohénok kézemelésének (a papi áldásnak) szabályai
- 101.. Az ünnep első napján a második napjára vagy hétköznapra való előkészítés szabályai
- 102.. Az eruv tavsilin (az eledeleket egybekötő szertartás) szabályai
- 103.. A jomtov (ünnep) örömének szabályai
- 104.. A félünnepek törvényei
- 105.. A félünnepen fáradozás miatt tiltott dolgok
- 106.. A cholhamoed (félünnep) napjain való adásvétel szabályai
- 107.. Niszan havának szabályai
- 108.. A maccoszhoz szükséges búzának és lisztnek szabályai
- 109.. A víz szabályai
- 110.. A maccosz dagasztásának és sütésének szabályai
- 111.. A chóméc kutatóvizsgálatának és megsemmisítésének a szabályai
- 112.. Melyik chómécot (kovászost) tilos peszachon át megtartani és melyiket szabad
| - 113.. Az erev peszachnak (az ünnepet megelőző napnak) és a széder estére köteles maccosz sütésének szabályai
- 114.. A chóméc (kovászos) eladásának szabályai
- 116.. Az erev peszach (előtti nap) szabályai, ha az sabboszra esik
- 117.. Néhány válogatott szabály peszachra
- 117.. A forrázásnak (az edények és evőeszközök alkalmassá tételének, kaserolásnak) szabályai
- 118.. A széderest előkészítésének és rendjének szabályai
- 119.. A pészach este szédere (rendje)
- 120.. Az ómér számlálásának és a szefira (a számlálás) napjainak szabályai
- 121.. A közösség böjtjeinek szabályai
- 122. . A tamuz tizenhetedikétől ab hó kilencedikéig terjedő három hét szabályai
- 123.. Erev tisóbeáv (az áb hó 9-ét megelőző napnak) szabályai
- 124.. Tisóbeáv (áb hó 9.) napjának szabályai
- 125.. A tisóbeáv szabályai, ha sabboszra vagy a hét első napjára esik
- 126.. A szentély lerombolásáról való megemlékezésnek szabályai
- 127.. Egyének böjtjének szabályai
- 128.. Elul havának szabályai
- 129.. A roshasana (újév) szabályai
- 130.. A tíz bűnbánati nap szabályai
- 131.. Az erev jomhakipurim (az engesztelés napját megelőző nap) szabályai
- 132.. Erev Jom Kipur szabályai
- 133.. A jomhakipurim (az engesztelés napjának) szabályai
- 134.. A szukka (sátor) szabályai
- 135.. A szukkában való ülés (tartózkodás) szabályai
- 136.. A lulovnak és csokra többi fajtájának szabályai
- 137.. A lulovcsokor használatának szabályai és a körmenetek rendje
- 138.. A hosána-rabba a semini aceresz és a szimchasz tóra szabályai
- 139.. A chanuka szabályai
- 140.. A négy parsa (tóraszakasz) rendje
- 141.. A megilla szabályai
- 142.. A felebaráti ajándékok küldésének, a szegények részére adandó alamizsnának és a purim lakomának szabályai
- 143.. Az apa és anya megtisztelésének szabályai
- 144.. A tanítója, az öregember, a tóratudós és a kohen megtisztelésének szabályai
- 145.. A házasságkötés szabályai
- 146.. A vőlegény és menyasszony böjtjének szokásai
- 147.. A chupá (esküvői baldachin) szokásai
- 148.. Az együttlétük a menyegző után
- 149.. A lakodalom asztali imájának szabályai és az újházaspár megörvendeztetésének parancsa
- 150.. A szemérmetesség szabályai
- 151.. A hasztalan-kárjában való magvesztés tilalma és szabályok annak a részére, aki abba ütközött
- 152.. Tilalma a nővel való egyedüllétnek és a nőkhöz való egyéb közeledésnek
- 153.. A havi tisztátalanságban elkülönült asszony szabályai
- 154.. A havi vérzés ideje megállapításának a rendje és a nemi érintkezés előtt és után kötelező vizsgálatnak szabályai
- 155.. A havi vérzés idejét megelőző elkülönülésnek szabálya. Különbség a szabályosan váltakozó és a meg nem állapítható idejű vérzésnél
- 156.. A nemi érintkezés folytán jelentkező vérzés szabályai
- 157.. Szabályok a menyekzőjére készülő menyasszony részére
- 158.. A gyermeket szülő és a gyermeket elvetélő nő szabálya
- 159.. A fehérnemű váltásának és a tisztulási napok számlálásának szabályai
- 160.. A chafifa = előzőfürdő szabályai
- 161.. A chacica = az alámerülésnél elválasztó dolgok szabályai
- 162.. A tevila (a rituális fürdőben való alámerülés) szabályai
- 163.. A milának (körülmetélésnek) szabályai
- 164.. Az elsőszülött fiú kiváltásának szabályai
- 165.. A gyermekek nevelésének szabálya és néhány szabály a tanítóról
- 166.. A babonajóslásnak, időjövendölésnek és a varázslásnak tilalma
- 167.. Bálványimádásra vonatkozó szabályok
- 168.. Tiltott alakok és képek
- 169.. A bekarcolt jelírásnak és a halott miatt való bevágásnak a tilalma
- 170.. A fejhaj és a szakáll széle levágásának tilalma
- 171.. Azon dolgok szabálya, melyeket a (M. V. 22. 5.) »ne öltse fel férfi nőnek a ruháját« tilalma tilt
- 172.. Az új gabona szabályai
- 173.. Az érintetlen hagyandó fagyümölcs tilalma
- 174.. A fanemek vegyítésének szabályai
- 175.. A »marha« állatfajkeverés szabályai
- 176.. Vegyes szövésű ruhák (szövetek) szabályai
- 177.. A tiszta (házi állat) elsőszülöttének szabályai
- 178.. A szamár első fajzásának szabályai
- 179.. A kölcsön szabályai
- 180.. A pénzkölcsön a = elengedésének szabályai
- 181.. A peres ügyek, peres felek és a tanúskodás szabályai
- 182.. A lopás és rablás szabályai
- 183.. Az idegen vagyon rongálásának szabályai
- 184.. A testi sértések szabályai
- 185.. A kölcsön és bérlet szabályai
- 186.. A »Ne kösd föl a nyomtató ökörnek a száját« szabályai
- 187.. Az elveszett és talált dolgok szabályai
- 188.. A letét (rábízott jószág) szabályai
- 189.. A fel- és lerakodás szabályai
- 190.. A test őrzésének parancsa és a »ne ronts« tilalmának szabályai
- 191.. Az állatkínzás és kiherélés tilalma
- 192.. A betegnek, orvosnak és a gyógymódnak szabályai
- 193.. A beteg látogatásának szabályai
- 194.. A haldoklónál és a halott őrzésénél követendő szabályok
- 195.. A ruha megszakításának szabályai
- 196.. Az onén-gyászoló szabályai hétköznapon, sabboszon és ünnepen
- 197.. A halotti ruhák és a halott mosdatás szabályai. A haszonélvezet tilalma a halottnál
- 198.. A halott kivitelének, a temetőbe kísérésének és az ott mondandó imának szabályai
- 198.. A halott kivitelének, a temetőbe kísérésének és az ott mondandó imának szabályai
- 199.. A temetés és temető szabályai
- 200.. A jomtov (ünnep) napján való temetés szabályai
- 201.. Az öngyilkosoknál és más gonosz halálánál követendő szabályok
- 202.. A kohen (halott által esett) tisztátalanságának szabályai
- 203.. Mely rokon és mely gyermek után kötelező a gyász
- 204.. Mikor kezdődik az ávélut-gyász?
- 205.. Az erősítő lakoma szabályai
- 206.. A közeli és távoli hír szabályai
- 207.. A gyászolók vigasztalásának szabályai
- 208.. A gyászolónak tilos a munka
- 209.. A fürdés, kenés, sarufelvétel és házastársi érintkezés tilalma
- 209.. A fürdés, kenés, sarufelvétel és házastársi érintkezés tilalma
- 210.. A Tóratanulás és üdvözlés tilalma
- 211.. Más dolgok, mik tilosak a gyászolónak
- 212.. Olyan dolgok melyek öröm miatt a gyászhét után is tilosak
- 213.. A gyászoló házasságkötésének tilalma
- 214.. Mikor mehet ki a gyászoló lakása házából?
- 215.. Nem szabad halott miatt túlzottan keseregni
- 216.. A megkezdett gyászhétnek, a megkezdett gyászhónapnak és a tizenkét hónapnak szabályai
- 217.. Szabálya annak, aki nem tartott gyászt
- 218.. A gyászra kötelező tanúskodás szabályai
- 219.. A sabboszon és ünnepnapon való gyászolásnak szabályai
- 220.. Annak szabálya, hogy az ünnepek mikor szűntetik meg a hét napos és a harminc napos gyászt
- 221.. A Jahrzeit (az elhalálozás évforduló) napja böjtjének szabályai
- 222.. Mértékek és zárszó
|
Téma: Mikve
- Cikkek
- Fejezetek
- Hetiszakasz
- KépGaléria