Kezdőlap - Könyvtár

A chacica = az alámerülésnél elválasztó dolgok szabályai

161. fejezet
A chacica = az alámerülésnél elválasztó dolgok szabályai (20 pontban)
1. Kell, hogy a nő egész testét egész hajzatával együtt egyszerre víz alá merítse. Ezért nagyon, igen nagyon kell ügyelnie arra, hogy alámerülése idején semmi elválasztó dolog ne legyen a testén, mert néha a legcsekélyebb dolog is távoltartja, gátolja a vizet, tehát elválasztó, úgy hogy alámerülése nem érvényes. Nemcsak egész testének külső részére kell a víznek jutnia – és mivel vizet gátló választó van ott, a víz oda nem juthat, hanem rejtettebb helyeinek is, hová víz nem hatol, legalább is alkalmasoknak kell lenniök arra, hogy a víz oda hatolhasson. Példának okáért: a fogak, – habár a víznek nem kell a szájba hatolnia, de ha volna valami oda nem tartozó elválasztó dolog a fogai között, mégsem lenne érvényes az alámerülése, amint azt később, ha Isten kegyelme is úgy akarja – meg fogom magyarázni. Minden asszonynak kell tudni ezt a szabályt, hogy teste minden helyének tisztának és alkalmasnak kell lennie arra, hogy a víz alámerülése alkalmával odajuthasson.
2. A szemváladék a szemen kívül elválasztó akadály, ha még nedves, a szemben belül nem választó akadály, de ha száraz és sárgulni kezd, már ott is elválasztó gát.
3. A seben megszáradt vér elválasztó akadály, a benne lévő genny nem elválasztó gát. Ha. már kijött a genny, amíg nedves, nem akadály, a száraz elválasztó gát. Azért annak a nőnek, kinek ilyen sebhelyei, kiütései vannak, addig kell azokat áztatnia a vízben, amíg felpuhulnak. A seb felett keletkezett hártyát, ha fájdalmas is, ugyancsak el kell távolítania, a gyulladásos hólyagokat vagy el kell távolítania, vagy fel kell jól puhítania a vízben.
4. A seben lévő tapasz elválasztó akadály. Még olyan tapasz is, melyet hosszabb időre, három vagy négy hónapra tesznek rá a sebre és azután magától leesik, de ezen időközben csak úgy lehetne levenni, ha vele együtt a bőrt is leszakítják, elválasztó-akadály akkor is, ha az asszony azt mondja, hogy úgy megszokta, mintha ott sem volna. Szintúgy, ha az asszonynak nyílt sebe van, amelynek nyílásába a tapasz alá tépett lenfonalakat (ma gézt) tesznek, s ha le is veszik a tapaszt, az nem látható, mert a mélyedésben van, mégis elválasztó akadály (Tesuba meahaba).
5. Ha az izzadtság által keletkezett piszok rászáradt a testre, választó akadályt képez. Piszokszemek a testen, vagyis hogy az ember kezei agyagtól vagy tésztától, vagy izzadástól sokszor piszkosak és ha kezeit egymáshoz dörzsöli, apró morzsaszemek keletkeznek, mint a mag, szintén gátló választók.
6: A tinta, tej és méz, a fügének, epernek, 'szentjánoskenyérnek és sikmának (ez is fügefajta) az édes nedve, ha rászáradt, választó akadály, nedvesen nem választó: Minden más fajta édes (maláta) nedv, ha nem is száradt még rá, elválasztó. Így a vér is nedvesen is választó akadály.
7. A festék, amellyel a nők arcukat és kezeiket vagy a hajukat festik, nem elválasztó akadály. Ugyanúgy, ha az asszonynak az a foglalkozása, hogy ruhákat s hasonló dolgokat fest és ezért festékesek a kezei és mindez asszonyok, kiknek ez a foglalkozásuk, azt már meg sem érzik, azért náluk ez nem elválasztó akadály.
8. A köröm alá gyűlt piszokra vonatkozólag különböző szabályok vannak: Már régi szokás, hogy a nők az alámerülés előtt lenyírják kezeik és lábaik körmeit. Ügyeljen arra, hogy mind elégesse, mert ha a férje vagy más ember rájuk lép, vesztére teszi. Ha sabbosz vagy ünnepnapon merül alá, s elfeledte előzőleg levágni azokat, vannak, akik megengedik, hogy nemzsidóval nyírassa le. Kinél a köröm helye megdagadt és nem tudja a körmét sem vágni, sem alatta kitisztítani, ha annyira dagadt, hogy alatta a piszok nem is látható, nem választó akadály. Annak az asszonynak, ki elfeledte a körmeit levágni és így merült alá, ha ez eszébe jut, mielőtt a férje érintkezése alá kerül, másodszor is alá kell buknia a mikvában, ha nem jutott eszébe csak miután a férjével már érintkezett, tegyen efelől kérdést a törvénytudónál.
9. Mielőtt a mikvában alábukik, le kell vennie magáról a fülönfüggőit és gyűrűit.
10. A mikvában való alámerülése előtt meg kell tisztítania a fogait, mert előfordul, hogy fogai közé ételmaradék akad. És ha már alábukott és azután talál fogai között vagy hozzájuk tapadva valamit, tevilája = alámerülése érvénytelen. Vannak, akik aznap, amelyen a mikvába mennek, nem szoktak húst enni, mert a hús jobban beleakad a fogakba, mint más eledel – és ezért tartaniok kell attól, hogy ha ki is tisztítják fogaikat, mégis marad valami bennök. Szép szokás. Sabbosz és ünnepnapján, amikor húst eszik, még gondosabban tisztítsa a fogait. Minden asszony, kell ügyeljen arra, hogy a chafifa-előfürdő és a mikvában való alámerülése közben semmiféle ételt ne egyék. Aznap, melyen a mikvában alámerülni készül, egész nap ne foglalatoskodjék sem tésztával sem viaszkgyertyákkal, hogy semmi rája ne tapadjon. De erev sabbosz (pénteken), ha a sabbosz tiszteletére maga szokta a tésztát meggyúrni, most se tartózkodjék tőle, csak vigyázzon arra, hogy a kezeit nagyon jól megmossa.
11. Az az asszony, akinek beékelt mesterséges foga van, intézzen kérdést a törvény hivatott mesteréhez, hogy az alámerülésnél miként kell eljárnia. (L. a Széfer Gidulé Tahara döntvénytárának 32., az Imré És dvt. 75. és 76. fejezetét és a Chachmát Ádám megfelelő pontját.). Szintúgy az az asszony, akinek fogtömése (plombája) van a likas fogában (l: a Mé nidda könyvének 198. fejezetét és Binján Cion hachadasot dtvt. 57. p.). Ugyancsak forduljon a törvény mesteréhez az az asszony, aki sérve miatt övet kénytelen hordani. (L. Móda bijhuda dtvt. I. r. 64. és II. r. 135. döntvényét, .tov. tahara 198. fej. 23. pontját.).
12. Ellenőrző asszonya ne fogja őt alámerülése közben, mert különben nem jutna víz oda, ahol megfogta. Szükség esetén mártsa be elébb az az asszony a kezeit a mikvába, aki őt fogni akarja, csak azután fogja meg, de akkor se erősen, szoros fogással, hanem csak közepes szorítással, ahogy az emberek általában szokták.
13. Ha csak lehet, ne merüljön alá olyan vízben, melynek iszapos az alapja, mert félő, hogy hozzá tapadhat választó akadály. Szükség esetén azonban megengedhetik, mert a víz alján levő sár általában nem annyira vastag. De a folyó partján lévő iszap, mely a lábaihoz tapad, már elválasztó akadály. Ezért vigyáznia kell, hogy mikor bemegy a vízbe, mielőtt alámerül, mossa le a lábairól jól azt a sarat, mely a folyó partján lábaira tapadt. Ha a folyóban a lába talpai alá akar tenni valamely tárgyat, hogy alámerülése közben azon álljon, előbb meg kell kérdeznie a törvénytanítóját, mert sok olyan dolog van, amin alámerülés közben tilos volna, állnia.
14. Ne merüljön alá, egyenesen tartott testtel, mert ezáltal testének egyes részei betakarnák (elrejtenék) egymást, ne is hajoljék meg olyan nagyon, hogy rejtett helyei egymáshoz tapadnának, hanem csak egy kissé, hogy szemérem helyei láthatók (a víz előtt kitártak) legyenek, amint akkor lehetnének, ha kenyeret dagaszt és szétterpeszti egy kissé a lábait, hogy biztosan álljon és erősen dagaszthasson; a melle alja is látható legyen, amint látható, mikor gyermekét szoptatja. Nem szükséges lába szárait kelleténél jobban eltávolítani egymástól, a karjait se tartsa nagyon távol a testétől, hanem csak olyan távol, mint járása közben szokta. Ha nagyon meghajolt vagy nagyon egyenesen tartotta. magát, nem érvényes az alámerülése, mert ráncok támadnak a testén, ahová víz nem juthat. Azért ügyelniök kell arra, hogy a víz három arasszal köldökön felül érjen, mert ebben már alámerülhet úgy, ahogy kell. Szükség esetén, ha a víz nem annyira magas, ereszkedjék le lassan-lassan ülő helyzetbe nyakig a vízbe, azután bukjék alá oly módon, hogy a testének azon részén, mely még a vízen kívül van, ne legyen semmi ránc, ha azután testének azon részén, mely már a vízben van, keletkezik is valamely ránc, már nem árt, mert előbb jutott már víz oda. Ha a víz nagyon alacsony, kényszer esetén, feküdjék a vize, mint a hal, de kell, hogy a víz az egész testét hajzatával együtt egyszerre fedje be.
15. Nem kell kinyitnia a száját, hogy oda is bemenjen a víz, de ne is szorítsa össze nagyon. Ha összeszorította, nem érvényes az alámerülése, hanem csak mérsékelt szorítással illessze egymáshoz ajkait. Ha haját vette a szájába, amikor alámerült, nem érvényes az alámerülése, mert nem jött víz az egész hajára.
16. Ne nyomja nagyon össze a szemeit, mert ezáltal ráncok képződnek alatta, ne is nyissa ki túlságosan, mert akkor meg fölötte képződnek a ráncok, hanem gyengén zárja le őket.
17. El kell távolítania az orra szélén és azon belül is a váladékot, de ami orra felső részében belül van, az nem elválasztó akadály. Ugyanúgy el kell távolítania a füle váladékát is. Némelyek azt mondják, hogy az asszony, mielőtt alámerül, vizeljen, ha arra ingere van. Különben is meg kell vizsgálnia magát, nem kell-e kisebb vagy nagyobb szükségletét elvégeznie, hogy kénytelen ne legyen azután magát visszatartani, miáltal a víz nem hatolhatna mindenhová. Megtörtént esetben azonban nem akadály.
18. Ne merüljön alá a lábán levő porral. Ha már megtette és a por oly finom volt, hogy a víz mind levitte, érvényes az alámerülése.
19. Férgek és bolhák általában nem tapadnak a testhez, a víz odafér a helyükbe és ezért nem elválasztó akadályok. De olyan férgeket, melyek a testhez tapadnak és a bőrön a szőr helyén beleeszik magukat a bőrbe és erősen hozzátapadnak a húshoz, meleg vízzel kell eltávolítani és a körömmel lekaparni. Ha nem tudja őket eltávolítani, nem képeznek elválasztó akadályt. Azokat a kis férgeket, amelyek a hajba tapadnak, el kell távolítani, mert a ízet gátolják.
20. Olyan asszony, aki egymásbafont, egymáshoz tapadó fonatokban hordja a haját, melyeket németül Mohrzöpfe vagy Mohrlocken, lengyel és orosz nyelven pedig kaltunes néven ismernek és veszedelmes volna, azokat levágni, nem elválasztók. Ha van is bennök valami kötőfonal, melyet eltávolítani nem lehet, amíg kívülről nem láthatók, nem elválasztók.

Softim

Szakaszunk – Softim (5Mózes 16:18–21:9.) – a közigazgatási adminisztráció (bíróság, rendőrség) szükségességének leírásával kezdődik, majd a királyválasztás módját írja elő, ha a nép királyt akar, a környező népek mintájára. Mózes megismétel itt egy sor tilalmat, amit már ismerünk a Tóra előző könyveiből, majd a menedékvárosok kijelöléséről értekezik, és azok működési szabályait ismerteti. A szakasz vége felé a hadviselés zsidó módozatait (felhívás a békére) és a hadkötelesek felmentési lehetőségeit ismerteti velünk az Írás.

Programok ()

 | 
H K Sz Cs P Sz V
       
       
       
       
       
       
további programok - naptár nézet
további programok - lista

Őszi Nagyünnepek ימים נוראים

Idén szeptember 24-én este köszönt ránk a zsidó újév, Ros Hásáná. A kétnapos ünnepen az ember teremtésének 5775-ik évfordulójára emlékezünk, és mintegy megújítjuk az Örökkévalóval kötött szövetségünket a világ létezésére és újjáteremtésére. Ezzel a két nappal veszi kezdetét a tíz bűnbánó nap, melynek betetőzése Jom Kipur (idén október 3-a estétől 4-e estéig), az Engesztelőnap, melyen 25 órát böjtölünk, bűneinket bánjuk, és megtérést gyakorlunk. A többi ünneptől eltérően ilyenkor nem szabad főzni, tüzet még tűzről sem gyújthatunk, és tilos közterületen/re/ről hozni-vinni dolgokat. Ez továbbá az egyetlen böjt, amit akkor is megtartunk, ha sábeszre esik. Megéri, mert ezen a napon eltőrlődnek a bűneink, "tiszta lappal" indulunk az új évben. A félelmetes napok leteltével következik az önfeledt öröm ideje, a Szukkot, sátoros ünnep (idén október 8-án este kezdődik és október 16-a estéjéig tart.). Melynek legvégén pedig a Smini Áceretet (október 15-16), és a Tóra örömünnepét (16-17) vígadjuk.

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: