Kezdőlap - Könyvtár

A tiltott eledelek szabályai

   
46. fejezet
A tiltott eledelek szabályai (46 pontban)
1. A tojásokban található vér tilos és sokszor az egész tojás tilos, ezért, ha tojással eledelt készítenek, előbb meg kell vizsgálni azt.
2. A hal vérét használni szabad, de edénybe összegyűjtve a látszat miatt tilos. Ezért, ha felismerhető, hogy hal vére, pl. ha pikkelyek vannak benne, meg van engedve.
3. Ha kenyérdarabba, vagy hasonlóba harapott és fogaiból vér jutott a kenyérre, le kell vágnia a véres helyet és el kell vetnie. A fogak között lévő vért hétköznapon szabad kiszívni, mert még nem válott el a testtől, de sábátkor nem szabad. (L. lej. 80. fej. 54. pont)
4. Néha a tejben is található vércsöpp, mely a tehén emlőjéből jött a tejjel, ez esetben a törvénytudónál kell kérdést tenni felőle.
5. Húst a tejjel tilos enni, főzni és élvezni. Ezért, ha valami húsnak tejjel való vegyülése által válott tilossá, seélát, kérdést kell tenni a törvénytudónál, hogy mi történjék vele, mert némely esetben tilos bármily hasznát látni, más esetben nem tilos a haszonélvezete.
6. Két zsidónak, ki egymást ismeri, még ha szigorúan ügyelnek is egymásra, tilos egy asztalnál az egyiknek húst, a másiknak tejes eledelt ennie, míg valami ismertető jelet nem állítanak maguk közé, pl. ha mindegyik a maga külön terítőjén eszik, vagy az asztalra a kettőjük étele közé oly dolgot állítanak, mi nem szokott ott lenni. Vigyázzanak, hogy ne is igyanak egy edényből, mert az edény szájához étel tapadhat.
7. Még inkább kell ügyelni arra, hogy ne egyenek egy kenyérből a húshoz is, a tejhez is. Éppen így külön sótartót szoktak tartani a húsos és külön sótartót a tejes eledelhez. Mert néha bemártanak valamit a sóba és az étel maradványai a sóban maradnak.
8. Meg szokták jelölni a tejes eledelhez használt külön kést és mind a tejes edényeket, hogy felcserélhetők ne legyenek.
9. Ha húst, vagy akár zsíros eledelt evett, ne egyék tejeset, míg hat órát nem várt utána. Annak is várnia kell, ki a gyermeknek rágja az ételt. Aki betartotta a várakozási időt, de húst talált a fogai között, el kell azt onnan távolítania, de nem kell utána újból várnia, hanem csak tisztítsa és öblítse ki a száját, azaz egyék egy kevés kenyeret, ezzel megtisztítja a száját és öblítse ki vízzel, vagy más itallal.
10. Ha az ételben nem volt sem hús, sem húsból való zsír, hanem csak hogy húsos fazékban főtt, ha ez nem is volt előbb jól kiöblítve, szabad az étel után tejet inni.
11. Túró után szabad egy másik lakomán mindjárt húst enni, csak a kezeit vizsgálja jól meg, nem ragadt-e a túróból valami reájuk, vagy mossa meg őket vízben, tisztítsa ki fogait és öblítse ki száját. Kemény sajt után, mely gyomorbélben állott és már hat hónapos, vagy már férges, szintén várnia kell hat órát, ha utána húsos eledelt akar enni.
12. Ha valaki túrót már evett és utána húst akar enni, el kell az asztalról annak a kenyérnek, melyet a túróval evett, minden maradékát távolítani. Túrót, sajtot nem szabad azon a terítőn ennie, amelyről már húst ettek. Ugyanez áll megfordítva is. Tilos zsíros késsel vágni kenyeret, hogy a túróhoz, sajthoz egye. Ugyanígy megfordítva, még tiszta késsel is tilos. Szükség esetén, pl. ha az ember úton van, szabad zsíros késsel, ha tiszta, ill. jól meg van tisztítva, kenyeret vágni a sajthoz, ugyanígy megfordítva is.
13. Ha zsíros késsel hagymát, vagy más erős dolgot vágott és tejes ételhez tette, vagy megfordítva, tegyen kérdést a törvénytudónál.
14. Ha mandulatejben főzött húsos eledelt készít, tegyen bele látszat miatt is mandulát.
15. Tejes edényt nem szoktak kóserolni, alkalmassá tenni arra, hogy zsíroshoz használják, sem megfordítva.
16. Bort, hús- vagy haldarabot, melyen semmiféle ismertetőjel nincs, amelyet nemzsidónak, vagy még inkább egy vallásosság tekintetében megbízhatatlan zsidónak az őrizetére bíznak, vagy általa küldenek, kétszeres pecséttel kell ellátni, de főtt boron, boreceten, kenyéren, túrón, sajton elegendő egy pecsét.
17. Ha zacskóban bíznak rá, vagy küldenek vele valamit, a zacskó varratainak belül kell lenniök, be kell kötni és a zsinórt le kell pecsételni.
18. Ha megesett, hogy nemzsidóval küldtek neki levágott marhát, vagy szárnyas állatot, vagy más dolgot pecsét nélkül, tegyen kérdést a törvénytudónál.
19. Nemzsidónak birtokában lévő sajtot, vagy más dolgot, ha van is pecsét, vagy bélyegző rajtuk, hogy kóserok, tilos enni, mindaddig, míg nem tudjuk, hogy ki tette rá a pecsétet, vagy bélyegzőt.
20. Vigyázni kell arra, hogy zsidó és nemzsidó ne főzzön, vagy ne süssön két fazékban egymás mellett az egyik kóser (szabályosan levágott állat) húst, a másik tréfá (szabálytalanul levágott, vagy elhullott állat) húst, ha a fazekak, vagy serpenyők nyitottak. Ugyancsak ügyeljenek arra, hogy ne bízzák a fazekat a cselédre, ha zsidó nincs a házban, ill. nem jár ott ki és be.
21. Attól, akit nem ismernek kásrut tekintetében teljesen megbízhatónak, tilos bort vagy más oly dolgot venni, melynek tiltott volta feltehető, de ha vendég nála, ehet vele, mindaddig, míg vallásossága kétségessé nem válik.
22. Óvakodni kell attól, hogy nemzsidónál hagyjunk evőeszközt, vagy edényt, mert tartanunk kell attól, hogy használja. Sőt, ha iparosnak ad át javításra valamely edényt és tartani kell attól, hogy hátha használja, meg kell kérdeznie a törvénytudót.
23. Gyakran vesznek szárnyas állatot megkötözve, ledobják a földre és azután küldik vágatni, ez szigorúan tilos, mert a leesett marha vagy szárnyas csak akkor válhatik megengedetté, ha látták, hogy az esés után legalább négy rőfnyi úton rendesen járt. Juhoknál és borjúknál is nagyon kell erre vigyázni.
24. Nyár idején gyakrabban fordul elő, hogy kacsák belein kisebb hólyagok, mint a fekélyek találhatók, sok válik ezáltal evésre tiltottá, ezért ügyelni kell nagyon arra, hogy a beleket jól megvizsgálják és ha ilyen kis hólyagokat találnak, kérdezzék meg a törvénytudóját.
25. Nem szabad a tésztát tejjel dagasztani, mert hátha hogy húshoz ennék a kenyeret. Ha mégis úgy dagasztotta, tilos a kenyeret magát külön is ennie, mert tartania kell attól, hogy akkor húshoz is eszi. Ha kisebb darab volt, amennyi csak egy alkalomra elég, vagy ha a kenyeret alakja megváltoztatásával tette felismerhetővé, hogy nem szabad azt hússal ennie, akkor szabad külön ennie. Ugyanez a szabály áll az esetre, ha húszsírral dagasztotta a tésztát. Ne süssenek kenyeret együtt tejjel, vagy vajjal készített lepénnyel, vagy pástétommal (zsíros süteménnyel) egy sütőben, vagy kemencében, mert tartani kell attól, hogy a vajból, vagy a zsírból valami kisülhet és a kenyér alá folyik. Ha tényleg alája folyott, az a szabálya, mint az azzal dagasztottnak, tilos azt ennie magában is.
26. A sült hússal egy kemencében egy időben sütött kenyeret, ha a kályha vagy kemence zárva volt, a sült hús pedig nyitva, tilos tejjel együtt enni, de ha a sült hús volt befedve, a kemence pedig nyitva és a kemence olyan nagy, mint a mi kemencéink, akkor szabad tejjel enni. Mindamellett, mégis tartózkodjunk attól, hogy húst süssünk abban a kemencében, melyben a kenyeret sütjük, mert tartanunk kell attól, hogy zsír folyhatik a kenyér alá. Akkor is tartani kell attól, ha a sült hús serpenyőben van.
27. Azt a. kemencét, melynek aljára zsír vagy tej folyott, oly módon kell fűteni, hogy a parázs az egész szintjét ellepje és izzóvá tegye.
28. Szokás enni herélt kakasokat (kappanokat) is, mert arra támaszkodnak, hogy a nemzsidó herélő általában szakavatott és ebben gyakorlott ember, hogy a varrásnál nem fogja a beleket semmiképpen megsérteni (1. lej. 191. fej. 6. p.), de ha látható a beleken valami sérelem, ha csak annyi is, hogy nem úgy fekszenek, mint szoktak, már tilos az élvezetük.
29. Némely helyen a nemzsidók, kik ludakat tömnek, hogy azokat a zsidóknak eladják, szárnyaik alatt tűvel, vagy más hasonlóval megszúrják azokat, hogy a húsuk feldagadjon és kövérebbnek lássanak, ily esetben meg kell kérdezni a törvénytudót, hogy a ludak használhatók-e, vagy nem. (L. Imré És döntv. I. r. 24.) Marhánál is gyakran megtörténik, hogy sok falás miatt felfúvódik és veszélybe jut, ennek orvoslására egy árral bendője felé szúrnak, ez esetben is a törvénytudónak kell dönteni afölött, hogy használható-e.
30. Gyümölcsöt úgy szoktak befőzni, hogy a gyümölcsöt üvegbe teszik, befedik és az üveg száját vékony marhabőrhártyával kötik át, így teszik a sütőbe, vagy kemencébe, hogy a gyümölcs befőjön. Vigyázni kell arra, hogy ez a bőrhártya evésre alkalmas kóser marhából való legyen és ki is kóseroztassék, vagyis szabály szerint beáztattassék, kisózassék és leöntessék.
31. Ha megállapított dolog, hogy bizonyos kutak és folyamok vizében férgek vannak, tilos vizüket inni, míg azt át nem szűrik. Ha mégis megtörténik, hogy vízükben főztek, az eledelt meg kell tiltani. (L. Chochmát Ádám.) Ugyancsak tilos ily vízben a húst beáztatni, vagy bármily eledelt lemosni, mert a férgek az ételhez tapadnak.
32. Ha az ily vizet megszűrik, vigyázni kell, hogy oly szűrőn át szűrjék, melyen át a legvékonyabb féreg se tudjon áthatolni.
33. A férgessé lett ecet akkor is tilos, ha átszűrik, mert az ecetben lévő legapróbb férgek áthatolnak a szűrőszöveten is. A szűrés még ront a dolgon, jobb nem is szűrni, mert az edényekben lévő italokban keletkezett féreg csak akkor válik tiltottá, ha az italból teljesen külön válott, a szűrés által pedig tartani kell attól, hogy a szűrő által már különválott és ismét visszacsúszik. A leghelyesebb az ecetet először felforralni és azután megszűrni, mert a forrás által megdöglött féreg nem megy újra át a szűrőn.
34. Azok a férgek, hernyók, melyek a földdel még összefüggésben álló gyümölcsökben nőnek, tilosak akkor is, ha helyüket nem változtatják. Gyakran látható gyümölcsön, úgyszintén babon és hüvelyes veteményeken fekete pont, (a petéje), melyből a féreg kikel, mélyen ki kell azt belőlük vágni, mert éppúgy tiltva van, mint a féreg maga.
35. Minden olyan gyümölcsöt, termést, mely férgesedni szokott, mikor még a fán lóg, ha leszedetése után 12 hó tellett el, meg szabad enni, mert oly teremtés, melynek csontja nincs, nem él meg tizenkét hónapig és már régen porrá lett. De mert feltehető, hogy talán már leszedett állapotban lettek férgesek, meg kell vizsgálni őket, a férgeket és hernyókat, melyeket rajta kívül találni, el kell távolítani, azután tegyék hideg vízbe a termést, forgassák meg jól, mire a férgek a már lyukas gyümölccsel a víz színére jönnek fel és kivethetik azokat, azután még forró vízbe tegyék, hogy a féreg, mely még bennük van, életét veszítse és helyéről ne távozhassék. Erre a vizsgálatra csak a hüvelyeseknél, lencsénél és hasonlóknál szabad támaszkodni és csakis 12 hónappal a leszedésük után.
36. Minden oly gyümölcsöt, melyet meg kell vizsgálni, egyenként kell felnyitni, ki kell dobni a magvait, hogy alaposan megvizsgálhassák. Különösen kell erre vigyázni, mikor a gyümölcsöt mézbe, vagy cukorba befőzik, vagy azokból ízt készítenek. Nem használ, ha csak egy részüket, vagy akár a nagyobb részüket megvizsgálták, hanem minden egyes darabot vagy szemet külön kell megvizsgálni.
37. Gyakran találni lisztben, vagy hasonlókban is nagyobb férgeket, ezeknél elég, ha oly szitán keresztül szitálják, melyen keresztül a féreg nem férhet. Ha kukac található benne, nem használ a szita. Kinek férges búzája van, kérdezze meg a törvénytudótól, hogy miként őrlesse meg.
38. Minden olyan dolgot, mely férges, ill. olyan, hogy a férgek miatt már meg sem szokták vizsgálni, tilos nemzsidónak eladni, ha attól kell tartani, hogy az megint zsidónak adja el. Szabad belőle pálinkát készíteni és nem kell attól tartani, hogy bűnbe juthat, ha így eszi, de csak hogyha nem hagyja azt hosszabb ideig állani.
39. Sok zöldségről vagy zöldfőzelékről állapították meg, hogy mindig férgesek, vagy mindig zsizsikesek, kukacosak. Amit az asszonyok mondanak, hogy a zöldség »lángon« perzselhető, nem áll és nem használ. Vannak gyümölcsfajták és zöldfőzelékfajták, melyekről megállapítható, hagy mindig oly férgesek, hogy szinte lehetetlen megvizsgálni őket. Ajánlatos, hogy Istenfélő emberek egyáltalában ne egyenek belőlük. Vannak gyümölcsök, melyeknek a magvai mindig férgesek, tilos enni őket.
40. Diókban is találni kukacokat, a próbája ez: ha kiveszik a belét a héjából, a héjával kissé meleg tárgyra ütnek, a héjában maradt zsizsikek kijönnek. Erre nagyon kell ügyelni.
41. A mézben vagy cukorban befőzött gyümölcsök edényeinek felső szélén gyakran találhatók kis kukacok, tisztítsák meg jól az edényt tőlük, a gyümölcs eledelből is vegyenek le egy keveset, míg bizonyos, hogy nem maradt kukac az eledelben.
42. Ha gyümölcsöt vagy retket vágott késsel és átvágta a kukacot is, mely benne volt, dörzsölje le jól a kést és a retekből, vagy gyümölcsből is vegyen le egy keveset a vágása helyén.
43. A halakban is találhatók gyakran kukacok, a hal agyvelejében, a máján, vagy belein, a szájában vagy füleiben, különösen a fogasban vannak vékony és hosszú kukacok. Hol ez előfordul, mindig meg kell vizsgálni a halakat. A hering tejében is találhatók apró kukacok, tehát meg kell vizsgálni őket. Vannak helyek, hol a halakon kívül az úszószárnyak mellett és az úszószárnyakon is, a szájakban vagy füleik mögött nagyon kicsiny férgek vannak, kerekek, mint a borsó. A halakat tehát jól meg kell vizsgálni és jól le kell kaparni.
44. A sajtban található kukacokat, ha az ember nem utálja, meg szabad enni, amíg ki nem másztak felőle.
45. Sok intelemmel intett a Tóra a kukacoktól, sok tilalmat szeg meg az ember egyszerre általuk és megtisztátalanítják az embert, amint mondja (3Mózes 11:43.): »Tisztátalanná lesztek általuk.« Azért nagyon is óvakodjék az ember tőlük, hogy meg ne botoljék és ne vétkezzék.
46. Ha kérdést intéztek a törvénytudóhoz és az megtiltotta, nem szabad ugyanazt más törvénytudótól is megkérdezni, ha csak nem tudatta azzal, hogy az első megtiltotta.
Téma: kóserság

Beháálotchá

Szakaszunk – Böháálotchá (4Mózes 8–12.) – a Szentélybeli Menóra napi meggyújtásával kezdődik, majd a leviták felavatásával folytatódik. A sivatagi vándorlás módozatai következnek; mikor utaztak, mikor táboroztak le és milyen jelek alapján (kürtszó); a vonulás formációja, a négy zászlóalj és a törzsek zászlai.

A szakasz második felében a zúgolódók és a húst követelők zendülése a téma, majd jön a fürj nagy tömegekben, és a nép annyit eszik belőle, hogy az orrán jön ki.

Hetven ember lesz kiválasztva mint Mózes mellett működő tanácsadó testület (az első Synhedrion); az utolsó fejezetben Áron és Mirjam kibeszélik Mózest, és Mirjam példás büntetést kap.

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail:
  • képek
  • videók

Webshop

A kislány, akit Mirjamnak hívtak

Ár: 1850 Ft
Részletek

Audio