Kezdőlap - Könyvtár

Az élvezetek után elrendelt áldásmondások szabályai

   
51. fejezet
Az élvezetek után elrendelt áldásmondások szabályai (15 pontban)
1. A Szentföldet magasztaló 7 fajtán kívül (l. alább 7. p.) minden fagyümölcsnek és földigyümölcsnek, zöldségnek és minden oly dolognak az élvezése után, mely nem a földből nő, a Boré nefásot stb. »utóbráchát« kell mondani, ha bár ivott is, evett is, egy bráchával mentesül.
2. Ezt az utóbráchát, valamint a Birkát hámázon asztali imát csak akkor kell elmondani, ha az elfogyasztott étel a mértéket, azaz legalább egy olajbogyó mennyiségét tett ki. Ennél kisebb mennyiség után nem kell »utóbráchát« mondani. Ital után pedig némelyek szerint csak akkor kell az utóáldást mondani, ha legalább egy negyed logot (1/7 deciliter) mennyiséget ivott, mások szerint meg az ital után is köteles az utóbráchára, ha egy olajbogyó mennyiségét itta. Azért, hogy kétségünk ne legyen, vigyázzunk, hogy vagy kevesebbet igyunk egy olajbogyó mennyiségénél, (akkor nem kell utóbráchá) vagy egy negyed logot. E tekintetben nincs különbség pálinka és más italok között.
3. Olyan dolog élvezése után, mely természetes állapotában maradt, pl. a dió vagy más gyümölcs, vagy akár valamely hüvelyes vetemény szeme, némelyek szerint, ha nincs is bennök annyi, mint egy olajbogyó mennyisége, de mert egész gyümölcs kell rá "utóbráchá", mások ezt vitatják. Azért, hogy minden kétséget elkerüljünk, ne együnk kevesebbet belőlük mint egy olajbogyó mennyiséget. Ha az ily gyümölcsöt evés előtt felosztották, megszűnt a becsesebb volta és mindenki megegyezik abban, hogy ha kevesebbet evett belőle egy olajbogyó mennyiségnél, nem kell élvezése után "utóbráchá".
4. Ha a különböző eledelek mennyisége kitett egy olajbogyó mennyiséget, összevonható az »utóbráchá« kötelezettsége és megállapítása tekintetében. Ha egy fél olajbogyó nagyságút evett oly dologból, melyre a Boré nefásot stb. utóbráchát mondják és fél olajbogyó mennyiséget olyan dologból, melynek élvezése után a hárombráchás meéjn sálos rövid asztali imát kell elmondani, vagy ha akár egy fél olajbogyó mennyiségű kenyeret evett, valamennyire, együtt a Boré nefásot utóbráchát kell mondani. Szerintem ez a szabály akkor is, ha egy fél olajbogyó mennyiséget evett oly gyümölcsből, melyre az ál háéc utóbráchá jár, meg egy fél olajbogyó nagyságút evett oly tésztaneműből, melyre az ál hámichjá utóbráchá járna, vagy akár egy fél olajbogyó mennyiségének megfelelő kenyeret, (melyek között tehát egyik fajtára sem járna a Boré nefásot utóbráchá), mégis a Boré nefásot utóbráchát kell utánuk mondani (1. Máchácit hásekel döntv. 210. fej. I. p.). Ha pedig egy olajbogyó felének megfelelő mennyiséget evett süteményből, melyre az Ál hámichjá utóbráchá jár és egy olajbogyó felének megfelelő mennyiségű kenyeret, utánuk az Ál hámichjá utóbráchát kell elmondani. Étel és ital mennyisége e célból össze nem vonható.
5. Ki egy olajbogyó felének megfelelő mennyiséget evett és várt, azután megint ugyanannyit evett, ha az első evés kezdete és az utóbbinak befejezte között nem tellett el több idő, mint amennyi kell egy fél kenyér (3-4 tojás) elfogyasztásához, a két étkezés egybevonható és utóbráchát kell utána mondani, ha többet, illetve tovább várt, nem vonható össze. Kétszeri ital, ha közben ennél kevesebbet várt is, össze nem vonható.
6. Ha valamely meleg italt, (pl. teát vagy kávét) ivott lassan-lassan, mivel egyszerre nem ivott ahhoz megfelelő mértéket, habár így szoktak inni, mégsem vonható egybe és utóbráchá nem kell utána.
7. Hétféle termésfajtával dicséri az Örökkévaló Izrael országát (5Mózes 8:7.): »mert az Örökkévaló a te Istened bevisz téged egy jó országba« (u. o. 8.): »búza és árpa, szőlő, füge és gránátalma országába, olajfa és méz országába« azután (u. o. 9.): »oly országba, melyben nem szűkiben ehetsz kenyeret« (u. o. 10.): »enni fogsz és jóllakol és áldjad . . .« stb. Mivel a Tóra a kenyér után mondja: »enni fogsz és jóllakol és áldjad«, azért az ötfajta gabonanemből (ezek: búza és árpa, melyeket megnevez, tönköly, zab és rozs, melyeket mint gabonanemeket a búza és árpa magában foglal) való kenyér élvezése után a Birkát hámázon asztali imát mondják, azaz a három teljes bráchát és a Hátov vehámétiv bráchát, (amelyet csak később Jávnéban rendeltek el). De ami nem teljes kenyér, hanem ez öt gabonanemből készült tészta, vagy sütemény, valamint a szőlőtőre, azaz borra és szőlőre, akár frissek, vagy aszaltak, akár nagyok vagy kicsinyek, fügékre, gránátalmákra, olajtermésre és datolyákra, (ezek a méz, melyeket a tóra említ, mert méz folyik belőlük), mindezek utóbráchájára az előbbi háromból egy bráchát mondanak, vagyis egyet, mely magában foglalja röviden a három bráchának és a Hátov vehámétiv bráchájának a tartalmát.
8. A tésztaneműek élvezése utáni utóbráchá »az élelemért és táplálékért« szavakkal kezdődik és »Hálát adunk mi néked az országért és az élelemért, áldva légy Örökkévaló az országért és az élelemért és a táplálékért« szavakkal végződik. A bor utáni utóbráchá így kezdődik: » ... a szőlőtőért és a szőlő gyümölcséért« és így végződik »... az országért és a szőlőtő gyümölcséért, áldva légy Örökkévaló az országért és a szőlőtő gyümölcséért«. A gyümölcsre így kezdődik: »... a fáért és a fagyümölcséért« és így végződik: »az országért és gyümölcsökért, áldva légy Örökkévaló az országért és gyümölcsökért«. (Izráel országában, vagy ha annak határain kívül eszik Izráél országának gyümölcseit, azt mondja: »az országért és gyümölcseiért«.) Ha tésztaneműt evett és bort is ivott, egy bráchába foglalja mindkettőt, (ugyanígy a gyümölcsöt és a bort is, sőt a bort és a szőlőt, a gyümölcsöt és a tésztaneműeket, avagy a tésztaneműt, a bort és a gyümölcsöt egybefoglalva mindhármat és a tésztaneművel Ál hámichjá kezdi, a borral Ál hágefen folytatja és a fagyümölccsel Ál háéc végzi. Ha az Ál hámichjá-t a többi nemekkel egybevonja, ne végezze az imát az Ál hákálkálá szavakkal, hanem mondja: »Áldott légy Örökkévaló az országért az élelemért és a szőlőtő gyümölcséért« vagy: »az élelemért és a gyümölcsért«, avagy : »az élelemért és a szőlőtő gyümölcséért és a gyümölcsért«. Ez utóima szövege megvan minden imakönyvben, de kell, hogy minden zsidó ember kívülről is tudja és járatos és gyakorlott legyen benne.
9. Sábát-, ünnep- és újhold napján megemlítik benne a nap jelentőségét, ha elfeledte megemlíteni, nem kell azt megismételnie.
10. Azokat az eseteket, melyeket az asztali imánál említettünk (44. fej. 6. p.) ennél az imánál is éppoly szigorúan kell venni, mint az asztali imánál.
11. A Boré nefásot bráchában némelyek sebárátá mások sebárá szavat mondanak, az utóbbi a helyes. A bráchá magyarázata ez: ki a sok lelket és szükségleteiket teremtette: megteremtette a lelkeket és azt is, amire szükségük van, azaz fenntartásuk minden szükségletét, azokat a dolgokat, amelyek életük fenntartására szükségesek, mint a kenyeret és vizet, minden más dologért is, melyeket teremtett, és amelyek nem olyan szükségesek, de élvezetünk van bennök, mint a gyümölcsben, stb. áldunk mi Téged. A Cháj háolámim szavakban a cháj szót á-val pátách-hal ejtik. (Rabbi Élijáhu, a vilnai gáon, – legyen áldássá az emléke – helyeselte azon döntvényírók véleményét, kik azt írták, hogy ezen bráchát Isten nevének a megemlítésével kell mondani: »Áldva légy Te Örökkévaló, örökké élő«. (De a világ nem így szokta, 1. különben Misná Berurát Feldmann K. S. A. e hely jegyzetében).
12. Aki oly gyümölcsöt evett, melynek utóbráchája az asztali ima három bráchája és fagyümölcsöt, melynek utóbráchája a Boré nefásot, akkor mondja el a három bráchá kivonatát és mivel abban megemlíti a fagyümölcsét, mentesíti vele a többi fagyümölcsöt is. De ha más fajta miatt köteles a Boré nefásot utóbráchá elmondására, nem mentesül ez alól a három bráchá kivonatával, hanem mondja el először a három bráchá kivonatát, azután a Boré nefásot utóbráchát.
13. Általában tilos eleve elhagyni a helyét vagy valamely dologgal foglalkozni, míg az ember az utóbráchát el nem mondotta, hogy az áldást elmondani el ne felejtse. De ha már megtette, hogy elment a helyéről, ha a Boré nefásot utóbráchát kell elmondania, mondja el ott, ahol van, de ha a három bráchá kivonatát kell elmondania, vissza kell mennie a helyére, miként a rendes asztali imánál (l. fent. 44. fej. 9. p.).
14. Ki evett, ivott, de nem mondotta el mindjárt az utóbráchát, elmondhatja azt mindaddig, míg meg nem emésztette, ill. míg nem kívánja újból a gyümölcsöt, vagy ha ivott, míg újból szomjassá nem lett. Ez idő után már nem mondhatja el az áldásimát. Aki nem tapasztalt, járatos ennek mérlegelésében, annak ajánlatos, hogy mihelyst eszébe jut, hogy utóbráchát nem mondott, mondjon újra bráchát arra a fajta dologra, melyből előbb evett, mondjon ezután utóbráchát, mialól így mentesíti az előbbit is.
15. Ha evett vagy ivott és kiadta, ne mondjon utána bráchát, mert ez legalábbis annyi, mintha megemésztés után üres a gyomra.

Nászó

Hetiszakaszunk – Nászó (4Mózes 4:21–7:89.) – több alapvető témával foglalkozik. Miután a leviták körében megejtett népszámlálás adatait és a Szentélyszolgálatban kifejtett tevékenységük módozatait részletezi, a szakasz a fogadalomtevő (Názir) törvényéről, majd a hűtlenséggel vádolt házastárs ellen lefolytatott vizsgálatról szól, majd a Hajlék felavatásával és a törzsfőnökök által hozott egységes áldozatok ismertetésével fejeződik be.

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail:
  • képek
  • videók

Webshop

3D poszter "המלאך הגואל"

Ár: 1900 Ft
Részletek

Audio