Kezdőlap - Könyvtár

A tudás könyve - A Tóra alapjainak szabályai II.

Széfer Hámádá: A tudás könyve
Az emberi viselkedéstan szabályai
 
„Minden utadon ismerd meg Őt”
 
1. §. Ha az ember azt találná mondani: mivel az irigység [illetve féltékenység], az élvhajhászás és a becsvágy, stb., rossz, negatív tulajdonságok, ennélfogva messzemenően eltávolodom tőlük és odáig viszi ezt, hogy nem eszik húst, nem iszik bort, nem nősül meg, nem lakik szép lakásban és öltözik szemrevaló ruhákban, hanem zsákot ölt, mint a csuhások – ez is rossz, járhatatlan út. Aki ezt az utat járja – vétkesnek számít. Hiszen a Tóra azt mondja[1], a fogadalmat tevővel kapcsolatban, hogy bocsánatot kell nyernie, amiért vétett a lélek ellen.
Erre mondták Bölcseink[2], hogy ha a fogadkozónak, aki csupán egyetlen dologról – borról – mondott le, szüksége van a bűnbocsánatra – akkor mennyivel inkább vétkes az, aki mindent megtagad magától.
Ennélfogva utasították Bölcseink az embert, hogy ne tagadja meg magától csak azt, amit a Tóra tilt, és ne tegyen fogadalmakat és esküket, a megengedett dolgokra vonatkozóan. Bölcseink fogalmazásában ez így hangzik[3]: "Nem elég neked, amit a Tóra megtiltott, hogy még hozzáteszel egyet s mást?"
Ebbe a kategóriába tartoznak azok is, akik állandóan böjtölnek – ez sem helyes út, mivel a Bölcsek tiltják, hogy az ember sanyargassa magát böjtökkel. Ezekre és az ehhez hasonló dolgokra mondotta Salamon[4]: "Ne légy fölöttébb igaz és ne okoskodj feleslegesen, miért pusztulnál bele?"
2. §. Az ember minden igyekezetének – szíve gondolatainak és tevékenységének – arra kell irányulnia, hogy Istent megismerje és minden, amit tesz – egyes egyedül Őérte tegye. Jötte-mente, beszéde, tettei – minden erre koncentráljon.
                                                          Hogyan teheti ezt?
Amikor kereskedik, vagy megélhetéséért dolgozik – ne csak azért tegye ezt, hogy pénze legyen, hanem, hogy megvehesse magának mindent, amire a megélhetéshez szüksége van: enni és innivalót, lakást és lehetőséget, hogy megházasodhasson. Továbbá, amikor eszik, iszik, illetve házaséletet él – ne tegye ezt csupán azért, mert abban élvezetet talál, hanem arra koncentráljon, hogy az étel és az ital az egészségét szolgálja. Ennélfogva ne csak azt egye, ami ízlik neki – hanem egyen olyan dolgokat, amik szervezete hasznára vannak – akár édesek, akár keserűek – és ne egyen egészségtelen, ártalmas dolgokat, még ha azok ízletesek is.
                                                Hogy van ez a gyakorlatban?
Akiknek felhevült (vérmes) a természete – az ne egyen se húst, se mézet és ne igyon bort, ahogy azt Salamon mondotta példázatában[5]: "Sok mézet enni nem jó...", hanem igyon cikórialevet, annak ellenére, hogy az keserű, így aztán az egészséges étkezéssel megerősíti szervezetét – mivel az ember nem tud meglenni evés és ivás nélkül.
Ugyanez a helyzet a házasélettel is, amit egészségi állapotának megfelelően kell gyakorolni, illetve a nemzés fenntartásának okából. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ne akkor éljen nemi életet, amikor eszébe jut, hanem csak a fentieknek megfelelően.
[Azonban], ha valaki az orvostudomány előírásai alapján rendezi be életét, de csak arra ügyel, hogy a teste rendben legyen és gyermekeket hozzon a világra, hogy azok dolgozzanak és kielégítsék szükségleteit – ez sem helyes út. Hanem arra kell figyelmét fordítania, hogy teste erős és egészséges legyen – hogy Istent megismerhesse, mivel nem lehet az isteni tanokkal foglalkozni, ha valaki éhes és beteg, illetve fáj valamije. Törekedjen arra, hogy legyen fia, aki talán nagy tudású bölcs és Izrael egyik nagyja lesz.
Aki eszerint rendezi be az életét – az minden cselekedetével Istent szolgálja, amikor üzletel, és még akkor is, amikor házaséletet él, mindig arra gondol, hogy ép és egészséges legyen, hogy Istent szolgálhassa. Még akkor is, amikor alszik – ha azzal a gondolattal fekszik le aludni, hogy testileg-lelkileg kipihenje magát, hogy ne legyen beteg – mivel nem lehet betegen szolgálni Istent – akkor alvása is Isten szolgálatában áll. Erre gondoltak a Bölcsek, amikor azt mondták[6], hogy "Minden cselekedeted legyen Istenért". Erre mondta Salamon bölcsességében[7]: "Minden utadon ismerd meg Őt és Ő egyengeti ösvényeidet".
 
Az egészséges életmód
 
1. §. Minthogy a test egészségi állapota, mint láttuk, az isteni szolgálat velejárója – mivel egy beteg ember nem érti és nem ismerheti Isten útjait – ennélfogva az ember kötelessége testére vigyázni és távol tartani magát mindattól, ami árt és elveszejti a test épségét. Ezzel szemben köteles mindent megtenni, ami elősegíti egészségét.
Ebből következik, hogy ne egyen, amikor nem éhes; ne igyon, amikor nem szomjas és ne tartsa vissza kis, illetve nagy szükségletét, egy percre sem, hanem végezze el, amikor kell.
2. §. Ne egyen az ember annyit, hogy tele legyen a hasa, hanem legalább egy negyednyivel kevesebbet, mint amennyivel jóllakna. Evés közben csak kevés vizet igyon, és azt is borral keverve. Amikor az étel megemésztődik [és megszomjazik][8], akkor igyon, amennyit kell, de akkor se igyon sok vizet. Ne üljön le addig enni, amíg nem biztos abban, hogy nem kell szükségre mennie[9] és ne egyen az ember addig, amíg nem járkált egy keveset, hogy teste kissé megmelegedjen, vagy végezzen valami munkát vagy tornázzon. A dolog lényege: reggelente fárassza testét, amíg megizzad, utána pihenjen egy keveset, amíg felüdül és utána egyen. Ha meleg fürdőt vesz, miután megizzadt – ez jót tesz. Utána várjon egy kicsit és csak akkor egyen.
3. §. Mindig ülve egyen, vagy baljára dőlve, de ne járkáljon, ne lovagoljon, ne fáradozzon (evés közben), ne rázza a testét és ne sétáljon – amíg meg nem emésztette, amit evett. Aki járkál vagy fáradozik evés után – súlyos betegségeket hoz magára.
4. §. A nap 24 órából áll. Elég, ha ebből az ember egyharmadot alszik, vagyis 8 órát. Mégpedig az éjszaka végefelé, vagyis az elalvástól napkeltéig teljen el a 8 óra úgy, hogy még napkelte előtt ébredjen fel.
5. §. Ne aludjon se a hasán, se a hátán fekve, hanem az oldalán. Az éjszaka kezdetén a bal, később a jobb oldalon. Ne aludjon evés után, hanem várjon 3-4 órát. Ne aludjon nappal.
6. §. Olyan dolgokat, amelyek hasmenést okoznak, mint pl. a szőlő, füge, eper, körte, görögdinnye, mindenféle tök és uborka – étkezés előtt ajánlatos fogyasztani és nem összekeverve az étellel. Ezzel szemben, ami székrekedést okoz, mint pl. a gránátalma, birsalma, alma, vadkörte – ezeket együtt lehet enni az étellel, de ne egyen sokat belőlük[10].
 
A fürdés rendje
7. §. Ha valaki csirke és marhahúst akar enni egyetlen étkezés során – egye előbb a csirkét. Ha tojást és csirkehúst – előbb egye a tojást. Ha bárányhúst és marhahúst – akkor előbb a bárányhúst. Mindig a könnyebbet kell előbb enni és csak aztán a nehezebbet (mivel az lassabban emésztődik).
8. §. Nyáron hideg ételeket ajánlatos enni és ne használjon sok fűszert, de ecetet használjon. Ezzel szemben télen meleg ételeket egyen és sok fűszert használjon (ami melegít). Egyen egy kevés mustárt és chilit (erős fűszernövény)[11]. Ezt az étrendet tartsa szem előtt, a hideg és meleg évszakokban, minden vidéken a körülményeknek megfelelően.
9. §. Vannak nagyon egészségtelen ételek, ezért ajánlatos az embernek távol tartani tőlük magát. Ilyen pl. a nagy, avas, sózott hal, az állott sózott túró, mindenféle gombák és a régi [vagyis nem friss] sózott hús; bor a présházból (azaz újbor), valamint minden olyan étel, aminek szaga van. Étel, aminek rossz, kesernyés szaga van – olyan a testnek, mint a halálos méreg.
Vannak olyan ételek, amik szintén nem egészségesek, de nem olyan mértékben, mint e fentebb említettek. Ezért logikus, hogy az ember csak keveset fogyasszon belőlük és azt is csak időnként, de ne szokjon rájuk olyannyira, hogy étrendjének szerves részét képezzék, vagy pedig gyakran egye őket. Ilyenek a nagy (tengeri?) halak, valamint tej és tejtermékek 24 órával azután, hogy kifejték a tejet; öreg marhák, nagy (és öreg) bakkecskék húsa, valamint a bab, a lencse és a szappír (hüvelyesféle), a zabkenyér, a (nyers) káposzta, a póréhagyma, a hagyma, a fokhagyma, a mustár, a retek – ezek mind egészségtelenek és ennélfogva nem érdemes belőlük enni, legfeljebb egy keveset és azt is télen. Nyáron egyáltalán nem. A babfélék és a lencse – ne egyen belőlük se télen. se nyáron. A tökfélékből – nyáron lehet enni.
10. §. Aztán vannak ételek, amik szintén rosszak (nehezek), de nem annyira, mint az előbb említettek. Ezek a kacsafélék, a fiatal galambok, az olajban pirított kenyér, vagy az olajban dagasztott kenyér, vagy a finom nullásliszt, a hallé és kocsonya – nem ajánlatos ezekből sokat enni, és az okos ember leküzdi vágyait és nem fogyaszt ezekből egyáltalán, csak ha orvosi szempontból kénytelen. Az olyan embert, aki leküzdi vágyait – "hős"-nek nevezik.
11. §. Tartsa vissza magát az ember a fák gyümölcseinek élvezetétől és ne egyen belőlük sokat – még aszalva sem, hát még frissen. Ha éretlenül eszi őket – ez olyan, mint kard a testnek. A szentjánoskenyér nagyon egészségtelen, a savanykás gyümölcsök rosszak és ne egyen belőlük csak egy keveset, nyáron és meleg égtájakon.
A füge, a szőlő, a mandula mindig jó, akár frissen, akár szárítva és ehet belőle annyit, amennyit csak akar. De ne egye ezeket sem állandóan, még ha jobbak is, mint minden más gyümölcs.
12. §. A méz és a bor ártalmas a kicsinyeknek, de hasznos az öregeknek – főleg télen. Egye az ember nyáron kétharmadát annak a mennyiségnek, amit télen eszik.
13. §. Igyekezzen az ember, hogy széklete legyen laza, közel a hasmenéshez. Ez egy nagy doktrína az orvostudományban: ha az ember székrekedésben szenved, vagy nehezen megy neki – betegségek jönnek rá.
És mit tegyen az ember, hogy a széklete rendben legyen?
Ha fiatal – egyen reggelente kifőzött vadcserjét (máluách) olíva olajjal és halolajjal ízesítve, sótlanul és kenyér nélkül; vagy igyon kifőzött spenót-levet, vagy egyen káposztát olíva olajjal. Ha pedig öreg – igyon reggelente meleg vízzel higított mézet, várjon kb. négy órát és csak utána reggelizzen. Tegyen így egy, három vagy négy napig – szükség szerint – amíg belei rendbe nem jönnek.
14. §. Még egy általános direktívát adtak – a szakértők – az egészség dolgában: amíg az ember mozgásban van, dolgozik, fáradozik [tornázik] és nem eszik jóllakásig [hanem ennél kevesebbet, ahogy fenn mondottuk] és a széklete laza – semmiféle betegség nem lesz úrrá rajta, hanem egyre erősödik – még akkor is , ha itt-ott rossz ételeket eszik is.
15. §. (Ezzel szemben) ha valaki csak lazsál és nincs mozgásban [nem tornázik], vagy aki visszatartja székletét, vagy állandóan székrekedése van – akkor, még ha egészséges ételeket eszik is és az orvosok utasításai szerint ügyel az egészségére – állandó fájdalmai vannak és elgyengül.
Ha pedig valaki a kelleténél többet eszik – ez az emberi testnek olyan, mint a halálos méreg és ez a fő oka a legtöbb betegségnek. Mivel a legtöbb betegség azért éri az embert, mert vagy egészségtelen dolgokat eszik, vagy pedig megtölti a hasát és túl sokat eszik – akár egészséges dolgokat is. Erre mondta Salamon király végtelen bölcsességében[12]: "Aki vigyáz a szájára és a nyelvére – életét őrzi a nyomorúságtól", ami alatt azt érti, hogy vigyáz, mit és mennyit eszik és hogy nem beszél fölösleges dolgokat.
16. §. A fürdés rendje, hogy az ember egy héten egyszer menjen a (gőz)fürdőbe, de nem menjen közvetlenül étkezés után, és akkor sem, amikor éhes, hanem amikor már megemésztette, amit evett. Mossa meg egész testét olyan meleg vízben, amit a test el tud viselni, és a fejét annyira forró vízben, amit a test nehezen visel el. Utána öblítse le testét langyos vízzel, majd még langyosabbal, majd a végén hideg vízzel – a fejét kivéve, amit ne érjen sem hideg, sem langyos víz. Addig ne öblítse le testét hideg vízzel, amíg meg nem izzadt és nem masszírozta meg testét. Ne tartózkodjék huzamos ideig a fürdőben, hanem mihelyt megizzadt és megmasszírozta magát – öblítse le testét és hagyja el fürdőt. Mielőtt bemegy a fürdőbe és miután elhagyta azt – vizsgálja meg, nem kell-e a szükségét elvégezni. Ezt tegye az ember étkezés előtt és után is; mielőtt házaséletet él és utána; torna előtt és után, valamint alvás előtt és után – összesen naponta tízszer.
17. §. Amint kiment a fürdőből, öltözzön fel és fedje be a fejét, hogy meg ne fázzon. Erre még nyáron is ügyelnie kell. Miután kiment (és felöltözött) várjon egy kicsit, hogy magához térjen és ne legyen kimelegedve – és csak ezután egyen. Ha fürdés után alszik egy keveset, mielőtt enne – ez igencsak ajánlatos. Ne igyon fürdés után hideg vizet, fölösleges mondani, hogy a fürdőben ne igyon. Ha, azonban, annyira szomjas a fürdő után, hogy nem képes magán uralkodni – keverje a vizet egy kevés borral, illetve mézzel, és úgy igya. Ha pedig fürdés után olajjal kente be testét – télen – miután leöblítette magát – ez igen jó.
 
Hol ne lakjon a tudós?
 
18. §. Ne szoktassa magát az ember a gyakori érvágáshoz[13], és ne vágasson eret, csak ha nagy szüksége van rá[14]. Ne vágasson eret sem télen, sem nyáron, hanem csak egy keveset Niszán, és egy keveset Tisré havában (vagyis tavasszal és ősszel). Aki elmúlt 50 éves – egyáltalán ne vágasson eret. Érvágás után ne menjen a fürdőbe, ne keljen útra és ne vágasson, miután hosszú útról hazatért. Az érvágás napján egyen és igyon kevesebbet, mint rendesen és pihenjen sokat, vagyis ne fáradozzon, ne tornázzon és ne sétáljon.
19. §. Az ondó az emberi test éltető ereje és szemének fénye. Minél több megy el belőle, a test elgyengül, ereje fogy és élete elvész. Erre célzott bölcs Salamon, amikor azt mondta[15]: "Fiam, ...ne vesztegesd erődet a nőkre...". Aki túl gyakran él nemi életet, az hamar megöregszik, elveszti erejét, látása megromlik, rossz szag árad a szájából és hónaljából, haja, szemöldöke és szempillái kihullanak...[16]; a szakálla, valamint lába és hónaljszőrzete elburjánzik, a fogai kihullanak és ezenfelül is sok fájdalomban van része. Erre mondták a híres orvosok, hogy ezer közül csak egy hal meg valamilyen betegségtől, a többi mind a túlzott nemi élettől.
Ennélfogva az embernek nagyon elővigyázatosnak kell lennie ezügyben, ha jól akar élni...
20. §. Aki pedig a fenti utasítások alapján él, – annak én szavatolom, hogy soha életében nem lesz beteg, amíg megöregszik és meghal – és nem lesz szüksége orvosra; teste egészséges és tökéletes lesz egész életében, hacsak nem volt, születésétől fogva gyenge és beteges, vagy ha már gyerekkorától kezdve valamelyik, említett ártalmas szokást magáévá nem tette. Vagy ha pestis éri, vagy szárazság okozta éhínség.
21. §. A fent elmondott jó szokások csupán az egészséges ember számára ajánlatosak. A beteg embernek, azonban, vagy akinek akár az egyik testrésze beteg, vagy huzamos ideig élt egészségtelen életet – mindezeknek más és más dolog van előírva az orvosi könyvekben. Az állandó, megszokott életmód megváltoztatása a betegségek kezdetét jelenti[17].
22. §. Ahol nincs orvos, ott se az egészséges, se a beteg ne hagyja figyelmen kívül a fentebb elmondottakat, mivel minden eme utasítás – a jó élet és a tisztes öregség záloga.
23. §. Olyan városban, ahol nincs meg a következő tíz dolog – tilos egy bölcsnek lakni: orvos, aki eret vág, nyilvános fürdő, nyilvános illemhely, folyó víz (mint folyó vagy forrás), templom, hitoktató, írnok, jótékonysági egylet, rendőrség[18].
 
Az élvezetek kordában tartása
 
1. §. Miként a bölcs bölcsességéről és tulajdonságairól ismerhető fel – és ezekben különbözik a többi halandótól – akként kell tettei által is felismerhetővé válnia: ételében, italában, családi életében, szükségletei végzésében, beszédében, járásában, öltözetében, ügyes-bajos dolgaiban és az emberekhez való viszonyában.
Mindezen tulajdonságuk legyenek a legnagyobb mértékben illendőek és elismerésre méltóak.
Hogyan érhető ez el?
A bölcs ne legyen falánk és nagyétkű; csak azt és annyit eszik, amire testének – az egészséges életvitelhez – szüksége van. Ne habzsoljon nyakló nélkül, mint azok, akik megtöltik bendőjüket, amíg az felpuffad. Ezekre mondja a próféta[19]: "...szemetet szórok arcotokba, ünnepeitek szemetét...". A talmudi bölcsek hozzátették[20], hogy "ezek azok az emberek, akik állandóan esznek-isznak és napjaikat állandó ünneplésben töltik". Ezek azok, akik azt mondják[21], "együnk-igyunk, hisz holnap úgyis meghalunk!" Ez a gonoszok lakomája, akiknek asztalát az Írás a "lehányt, ürülékkel teli asztalok"-hoz hasonlította[22].
A bölcs, azonban, csak egy vagy kétféle ételt eszik, abból is csak annyit, amennyi létfenntartásához szükséges – és ez elég is neki. Erre mondta Salamon[23]: "A cádik jóllakásig eszik".
2. §. Amikor a bölcs azt a keveset eszi – ezt egye otthon, a saját asztalánál, ne nyilvános helyen, üzletben vagy piacon[24], csak, ha kényszerhelyzetben van, hogy meg ne szégyenüljön az emberek előtt (ami szégyent hozhat a Tórára, mert vele azonosítják). És ne egyen tanulatlanok társaságában, sem pedig az [említett] "asztalokon", amelyek "hányadékkal" vannak teli. Ne rendezzen sehol nagy evészeteket, még bölcsek társaságában sem és ne vegyen részt tömeges lakomákon. Az sem illik, ha máséból eszik, legfeljebb eljegyzési vagy esküvői lakomákon – és azt is csak akkor, ha mindkét részről bölcsek vannak jelen. A korabeli bölcsek és chászidok semmiképpen nem ettek a máséból.
3. §. Egy bölcs – ha bort iszik – ezt azért teszi, hogy az emésztést elősegítse. Aki lerészegedik, az szégyenletes dolgot művel és elveszejti bölcsességét. Ha tudatlanok szeme láttára válik részeggé, ezzel meggyalázza Isten szent nevét. Délidőben egyáltalán nem szabad bort inni, még egy keveset sem, legfeljebb az ételhez, mivel ettől nem lesz részeg.
4. §. Annak ellenére, hogy semmiféle tilalom nem gátolja az embert a feleségével való érintkezésben – kivéve, természetesen, a tisztulási periódust – illendő, hogy a bölcs szent életmódot folytasson [a szent szó rokonértelmű a tartózkodással] és "ne lebzseljen állandóan a felesége körül, mint egy kakas"[25], hanem péntek esténként[26] – ha az ereje megengedi. Ne az éjszaka kezdetén, amikor jóllakott, sem hajnalban, amikor már megéhezett, hanem az éjszaka közepe táján, amikor az étel már megemésztődött a gyomrában. Ne tanúsítson túlzott könnyelműséget és ne használjon trágár kifejezéseket, még négyszemközt sem, mivel a próféta intelmét "Emlékezteti az embert szavára"[27]. Bölcseink arra értelmezték[28], hogy "még a felületes szóbeszéd is, ami férj és feleség között esik meg, még azért is felelősségre vonják".
Ne legyen a házaspár részeg, se levert, se ideges; a feleség ne szundikáljon és ne tegyen rajta erőszakot, ha nem akar, hanem csakis közös akaratból és kölcsönös örömükre. Beszélgessenek és játszadozzanak egy kicsit, hogy a feleség megfelelő lelkiállapotba kerüljön[29].
5. §. Aki eszerint viselkedik, az nemcsak megszentelte magát a tisztaságban, de – ha vannak fiai – azok szépek és szégyenlősek lesznek, rátermettek a bölcsesség és jámborság befogadására... Akik pedig másként viselkednek, mint azok, akik sötétségben járnak – hozzájuk hasonló gyermekeik lesznek...
6. §. A bölcs emberek igen szemérmesen viselkednek. Nem fedik fel sem testüket, sem fejüket. Még az illemhelyen is szemérmesen viselkednek...[30]
7. §. Egy bölcs ne kiabáljon s ne ordítozzon beszéd közben, mint az állatok és ne emelje fel a hangját, hanem beszéljen nyugodtan és szelíden minden emberrel[31]. Ne essen, azonban, az ellenkező végletbe se, ne beszéljen finomkodó hangnemben, nehogy szavai büszkélkedésnek tűnjenek. Legyen jóhiszemű mindenkivel szemben és társairól is csak jót mondjon, semmi esetre sem rosszat. Legyen békeszerető és béketűrő, aki mindig békés megoldást kezdeményez. Ha azt látja, hogy szavainak van foganatja, akkor mondja ki, ha nincs, akkor inkább hallgasson.
 
Szakma – ház – család
 
Ne próbálja kiengesztelni barátját, amikor az haragszik, ne faggassa embertársát fogadalmáról, amíg lehűl haragja és ne vigasztalja, amíg halottja előtte fekszik, mivel akkor csak a temetés jár az eszében, stb. És ne mutatkozzon barátja előtt, amikor az valami rosszat tesz (nehogy megszégyenítse), hanem kerülje el. Ne változtassa meg szavait és ne tegyen hozzá, illetve ne vegyen el belőlük – hacsak nem a béke kedvéért. Egyszóval: csupán bölcs dolgokról, illetve jótékonyságról beszéljen. És ne beszélgessen nővel nyilvános helyen, mégha az a felesége, nővére vagy a lánya is.
8. §. Egy bölcs ne járjon felvetett fejjel és kihúzott nyakkal, hiszen látjuk, hogy a próféta[32] elítéli Cion lányait, akik "fejüket fenn hordva, szemükkel kacsingatva járnak". És ne járjon lábujjhegyen, mint a nők és a piperkőcök... ne futkosson nyilvános helyen, mint a bolondok és ne járjon hétrét görnyedve sem, mint a púposok, hanem lefele tekintsen, mint aki imádkozik. Az utcán járjon úgy, mint egy sietős. elfoglalt ember. Az ember járásáról is felismerhető, hogy okos-e vagy ostoba. Ahogy Salamon király mondotta[33]: "Akármerre is jár az ostoba, magáról tanúsítja, hogy ő ostoba".
9. §. A bölcs ember öltözete legyen mutatós és tiszta, nem szabad zsírfoltnak vagy piszoknak látszania rajta. Ne öltsön feltűnő, "királyi" öltözéket, amit mindenki megszemlél, se nem szegényes ruhát, amely szégyent hoz viselőjére, hanem átlagosan szép öltözetet. Ne hordjon átlátszó ruhákat, mint az egyiptomi lenruhák és ne viseljen hosszú, földet súroló ruhákat, amilyent a piperkőcök hordanak, hanem bokáig érőt, melynek ujjai a keze fejéig érnek...
Ne hordjon foltozott cipőt nyáron. Télen ez megengedett, ha a bölcs rossz anyagi helyzetben van. Ne menjen ki az utcára illatosítva, sem illatos ruhákban, ne tegyen parfümöt a hajára. Ha, esetleg, parfümmel mosta meg a haját, ez megengedett. Ne járjon éjnek idején egyedül, csak ha meghatározott időben kell előadást tartania. Mindezen tilalmak arra irányulnak, hogy minden gyanú felett álljon.
10. §. A bölcs életvitele legyen kiegyensúlyozott. Egyen, igyon és lássa el családját lehetőségeihez mérten. Ne erőltesse magát erején felül [és ne verje magát felesleges kiadásokba]. A Bölcsek az illendőség keretein belülinek tartották, hogy az ember húst csak alkalomadtán egyen [de ne mindig]... és az egészséges embernek elég, ha egyszer egy héten eszik húst [természetesen a szombat tiszteletére]. Ha annyira jómódú, hogy megengedheti magának naponta húst enni, ezt megteheti.
11. §. A helyesen gondolkodó ember előbb elsajátít egy – a megélhetését biztosító – szakmát, utána házat vesz és csak azután nősül meg. [Ezt abból vezetik le], hogy írva van[34]: "Van-e itt olyan ember, aki szőlőt ültetett, de még nem vette hasznát? Van-e itt ember, aki házat épített és nem avatta fel? Van-e itt valaki, aki eljegyzett egy lányt és még nem vette el?"[35]
Az ostobák, azonban, először nősülnek, majd azután – ha van rá lehetőségük – építenek házat, majd életük vége felé próbálnak valamilyen szakma vagy megélhetés után nézni, vagy pedig a köz terhére válnak. Ahogy a Tóra az elrettentő Figyelmeztetésben mondja[36]: "Asszonyt jegyzel el... házat építesz... szőlőt ültetsz", vagyis éppen fordítva teszed, mint kellene, hogy ne járj sikerrel. A sikerrel kapcsolatban, viszont, azt mondja az Írás[37]: "Dávid minden útja sikeres [okos] volt, mert vele volt az Isten".
12. §. Nem szabad az embernek szabad prédává tennie vagyonát, vagy elajándékozni, hogy a közösség terhére váljék. Ne adja el földjét azért, hogy házat vegyen[38]. Ne adja el a házát, hogy pénzét ingóságokba fektesse, vagy kereskedjen vele. Fordítva megteheti, azért eladhat ingóságokat, hogy a kapott pénzért földet vegyen. A lényeg: igyekezzen értékálló dolgokat – földet, ingatlant – vásárolni és ne tegye ki magát annak, hogy röpke élvezetért elveszti vagyonát.
13. §. A bölcs hittel és becsületesen kereskedik. Szigorú magával szemben – ami a számadást illeti –, de lemondó és nagylelkű másokkal szemben[39], amikor vásárol tőlük. Azonnal fizet (ha van pénze), vagyis nem vásárol hitelbe. Nem vállal kezességet; nem fogad el dolgokat megőrzésre és nem vállal adósság-behajtást. nem vállal magára olyan kötelezettségeket, amikre a Tóra nem kötelezi (de állja a szóbeli megállapodásokat is); ha mások tartoznak neki, akkor engedékeny, nem sürgető, kölcsönöz és könyörületes. Társával nem konkurál, hogy elvegye annak kenyerét. Nem tesz soha rosszat, senkinek.
Összegezve: legyen az üldözöttek és nem az üldözők közé való; a sértettek, de nem a sértők között. Aki így viselkedik, arra mondja az Írás[40]: "És mondja nekem (az Örökkévaló) szolgám vagy Izrael, akivel (el)dicsekszem".


[1] 4Mózes 6:11.
[2] Táánit 11a.
[3] Jeruzsálemi Talmud, Nödárim 9:1.
[4] Prédikátor 7:16.
[5] Pldb. 25:27.
[6] Atyák 2:12.
[7] Példabeszédek 3:6.
[8] Sábát 53., 62.
[9] uo. 82a.
[10] Maimonides egészségügyi megjegyzései, tanácsai kora orvostudományán alapulnak. Manapság több kérdésben az orvosok álláspontja eltér ettől.
[11] Latin neve: ferula assafoetida, már a Misna is említi – Sábát 140a.
[12] Példabeszédek 21:23.
[13] Az ókorban szokás volt, egészségügyi okokból eret vágatni, vagy a fölöslegesnek vélt vért piócákkal szívatni
[14] A Talmud szerint az érvágás egyike annak a nyolc dolognak, amiből "a kevés jó, a sok megárt" – Gitin 70a.
[15] Példabeszédek 31:2–3.
[16] A Talmud alapján, Sábát 152a.
[17] Ktubot 110b.
[18] Szánhedrin 17b. alapján.
[19] Máláchi 2:3.
[20] Sábát 151b.
[21] Jesájá 22:13.
[22] uo. 28:9.
[23] Példabeszédek 13:25.
[24] Jeruzsálemi Talmud, Máászrot 3:2.
[25] Bráchot 22a.
[26] Ktubot 62b.
[27] Ámosz 4:13.
[28] Chágigá 5b.
[29] uo.
[30] Maimonides itt a nyilvános illemhelyen való viselkedést taglalja, a Talmud alapján, majd azt a tanácsot adja, hogy az ember szoktassá rá magát, hogy reggel és este végezze el a szükségét, hogy ne legyenek "logisztikai" problémái, ha napközben házon kívül van.
[31] Jomá 86a.
[32] Jesájá 3:16.
[33] Kohelet 10:3.
[34] 5Mózes 20:5–7.
[35] Maimonides itt megváltoztatja a sorrendet, mivel az Írás először a házápítést említi.
[36] uo. 28:30.
[37] 2Sámuel 8:14.
[38] A Midrás Torát Kohánim alapján
[39] Megilá 28a.
[40] Jesájá 49:3.
Téma: Talmud

Mászé

Az negyedik könyv utolsó szakasza – Mászé (4Mózes 33–36.) – a pusztaságbeli 40 éves vándorlás térképét rajzolja meg, felsorolja a vezetők névsorát, akik majd az Országot felosztják a törzsek között és megismétli a menedékvárosok kijelölésének kötelességét.

Programok ()

 | 
H K Sz Cs P Sz V
       
       
       
       
       
       
további programok - naptár nézet
további programok - lista

Három gyászhét és Tisá böáv תשעה באב

Az év legszomorúbb és legtragikusabb napja az áv 9-ei böjt, Tisá BeÁv. Idén 2014. augusztus 4.-e hétfő estétől augusztus 5.-e kedd estéig tart. Ezen a böjt- és gyásznapon egyszerre emlékezünk az Első Jeruzsálemi Templom i. e. 586-ban történt lerombolására és a Második Templom megsemmisülésére, amely szerencsétlen történelmi egybeeséssel i. sz. 70-ben ugyanezen a napon történt. Az Első Templomot a babilóniaiak fosztották ki és égették porig, a Másodikat a rómaiak. A Templomnak, a nép vallási központjának lerombolása nemcsak a vallásra mért súlyos csapást, hanem az első - később a második - zsidó állam megszűnését is jelentette, és a zsidók kiűzetését saját országukból. Az ezt megelőző, úgy nevezett három hét egy félnapos böjttel kezdődött Támuz 17-én (idén július 15-én.).

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: