…csak nem úgy, ahogy a többség, de ez még izgalmasabbá tette az egészet. A virággal mászkáló nők, és az ibolyaárus néniket megrohamozó férfiak között mi bulira készültünk, méghozzá az Absolut Purim Partira.

                 A Chabad a purimi összejövetelt szigorúan a maga idejében, Purimkor tartja, akkor is, ha másnap munkanapra virradunk. Az emberek mégis százával jöttek azon a csütörtökön. A kis teremben majdnem nonstop folyt a Megila-olvasás, a nagy teremben folyt a sör a whiskyvel; az antialkoholisták ihatták az almás ivólevet, az ínyencek pedig vehettek különleges koktélokat. Étel is akadt bőven: pástétomok, saláták, bárchesz és házi sütésű hámántáska. Az asztalok mellett egyik oldalon a férfiak, másik oldalon a nők ropták a táncot a csupa fiatalból álló Klezmer R zenekar zenéjére. Vallásos és nem vallásos magyarországi és külföldi zsidók tömkelege táncolt együtt. A bocherek mexikói népviseletben ropták, lehetett látni a kavalkádban cigánylányt, autószerelőt, gyári munkást, orvost, középkori hercegnőt, kohén gádolt és néhány felismerhetetlen, extrém alakot is, akik remélhetőleg beöltöztek. Sokan egyre növekvő feszültséggel várták a tombolahúzást, mert fantasztikus nyeremények keresték gazdájukat. Közülük a legnagyobbat -két, Európában bárhova felhasználható repülőjegyet- egy szerencsés izraeli fiatal nyerte meg.

                Ahogy ment az idő egyre kevesebben ettek, helyette többen és többen álltak be táncolni. A tombolahúzás után valamivel csökkent a táncolók száma, aki nyert, örömében, aki nem nyert bánatában, vagy csak a micva miatt. Jó pár ember törődött azzal is, hogy az eladásra kitett vallási tárgyú könyveket tanulmányozta, vásárolta.

                E sorok írójának az tetszett a legjobban, hogy a vad bulizóstól a visszafogott komoly zsidóig bárki megtalálhatta önmagát és a Purim szépségét: a vallás és szimcha egységét.