Lassan 5768-at írunk. A zsidó hagyomány szerint ez a dátum a világ teremtését jelöli. Egészen pontosan nem is a világ hanem az ember lett teremtve ezen a napon. Valójában a teremtés hatodik napját ünnepeljük, az első ember megalkotását. Első látásra furcsának tűnik, hogy a világ születésnapját hat nappal megkésve ünnepeljük. A nagyünnepi máchzorban is azt olvassuk: „ez a nap alkotásod kezdete, emlékezés az Első Napra”.

A zsidó misztika szerint ennek a következő a magyarázata: Az ember a teremtés koronája, és mint ilyen a teremtés folyamatának legvégén lett teremtve, hogy egy kész világba kerüljön. A teremtés célja, hogy az ember a jó cselekedetei által egy magasabb szintre emelje az amúgy természeténél fogva materiális fizikai világot. Ez tehát a világmindenség és az ember teremtésének egyedüli célja, és így aztán a világ létezésének az ember cselekedetei és viselkedése a függvénye. Igaz, hogy a világ létezésének kezdete eredetileg megelőzte az ember létezését, de az ember megteremtése volt eredetileg is az első pillanat végpontja, hiszen általa teljesülhet ki a teremtés célja. Így aztán az ember teremtésének évfordulója az a nap, amikor Isten számba veszi cselekedeteinket, és az alapján dönt a világ létezése felöl.

Ros hasana így mindannyiunk számára a leltár és a számvetés időszaka. Visszatekintünk az előző évre és magunkba tekintünk: Eleget tettünk-e az előző évben ahhoz, hogy teljesüljön a teremtés célja, hogy gyarapodjon a tudás, a tanítás, az ima és az Istenhez való közelség?

Biztos, hogy az önök segítsége nélkül nem jutottunk volna előre.

Ezúttal is szeretnénk megköszöni mindazoknak, akik adományaikkal támogattak bennünket. Néhányan azok közül, akik segítették munkánkat: