A HÁFTÁRÁ RÖVIDEN
"Jeruzsálemre sorsot vetettek"
A "kis próféták" legkisebbike, Ovádjá, mindössze 21 verssel szerepel a Bibliában. Itt a háftárában Ézsauval számol le a próféta, az álnok és gyűlölködő testvérrel, aki minden alkalmat megragad, hogy vélt vagy valódi -- de mindenesetre ősrégi -- sérelmét Jákobon megtorolja.
Az egyik legerősebb érv Ézsau ellen az, amikor a próféta azt mondja, hogy szégyellheti magát, hogy cselekvően jelen volt, amikor az ellenség sorsot vetett Jeruzsálemre, megkérdőjelelzve annak zsidó jellegét.
"Te is jelen voltál!" -- veti oda keserűen a próféta kimondva ezzel a történelmi tényt, hogy az edomiták -- Ézsau népe -- is jelen voltak amikor az ellenség felégette az első Templomot és elpusztította Jeruzsálemet...
A háftárá tanítása, aktualitása örökérvényű. Manapság is akadnak "gyászzsidók", akik önkéntes szócsőként szolgálnak a zsidóság ellenségeinek; azoknak akik vitatják Izrael Jeruzsálemhez való jogát. Mint az edomiták annakidején, ezek is csatlakoznak a hullarablókhoz, és ezáltal rosszabbá válnak azoknál. Egy áruló, renegát zsidó mindig rosszabb, alávalóbb, mint egy született ellenség.
Egyes talmud bölcsek szerint Ovádjá betért edomita volt, aki -- mint ilyen -- jól ismerte az álnok Ézsau-fajzat magatartását, megnyilvánulásait. Nagy haragjában a próféta Isten büntetését kéri és jósolja Ézsau fejére: "amit tettél -- azt teszik veled is, visszaszáll fejedre, amit elkövettél!" (Ovádjá 1:15.)
