125. fejezet
A tisóbeáv szabályai, ha sabboszra vagy a hét első napjára esik (8 pontban)
1. Ha tisóbeáv (áb hó 9.) vasárnapra esik, avagy sabboszra esik, de gyásza, s böjtje másnapra, vasárnapra lett halasztva, sabbosz napján esznek húst és isznak bort, még a mincha (délutáni) ima után tartott harmadik étkezésnél is meg van minden engedve, de akkor ne üljön le társas lakomára. Ha === körülmetélés akad azon a napon, a lakomát tartsák meg a mincha ima előtt. A háza népével azonban mindenki ehet és az együttes asztali áldást (mezuman) is elmondhatja. Köteles azonban abbahagyni az étkezést, amikor még nappal van, mert estalkonyatkor már tilos az evés, az ivás és a mosakodás. De a cipőket ne vesse le, csak === után. Az előimádkozó azonban vesse le még az esti imát megkezdése előtt, hogy áhítatát meg ne zavarja, de mondja előbb a havdala === brócháját Isten nevének és a világ fölött való uralmának említése nélkül.
2. Az áb hó 9-ére eső sabbosz éjszakáján tilos a házastársi érintkezés, kivéve, ha akkor kell a nőnek a tisztulási mikvafürdőben alámerülnie.
3. Sabbosz reggel a muszaf ima előtt mondják az === imát és megemlékeznek a halottaikról, de a mincha (délutáni) imában a === kezdetű zsoltárverseket nem mondják.
4. Az áb hó kilencedikére eső sabboszt súlyosbítsák azzal, hogy csak olyan tárgyat tanuljanak, amit tisóbeáv böjtnapján is szabad tanulni, azért nem mondják délután a === az atyák mondásainak fejezetét. De a tóra szidráját (hetiszakaszát) minden versének héber szövegét kétszer és utána Onkelosz aram fordításában egyszer szabad olvasni délután is, még inkább délelőtt. Ha a sabbosz erev tisóbeávra (áb hó 8-ára) esik, délután már tilos a tanulás, éppenúgy, mint a hétköznapra eső áb hó 8-án, más erev tisóbeávkor. (Az Echát és a papucsot még ott sem szabad a sabbosz kimenetele előtt a zsinagógába elvinni, ahol eruv = sabboszsorompó van, mert sabbosz napján nem szabad hétköznapra előkészíteni.) (Chajé Adam 154. fej. 10. p. Lechem hapanim jegyz.)
5. A maariv (esti) ima előtt nem mondják a === zsoltárt, sem a === zsoltárverseket a === ima előtt, mert azt a szent hajlék felállításának az emlékére rendelték, azt pedig ezen a napon rombolták le. A === imát sem mondják és a gyermekeket sem áldják meg.
6. Amint beesteledett és egy (gyertya) fényt látnak, mondják el rá a === áldást a Semóné eszré (18 áldásszakasz) imájának === szakaszában az === imát, de a havdálát a serleg borral csak tisóbeáv böjtjének a kimenetele után végezzék, akkor is csak a serleg borra mondjon áldást, de ne mondjon áldást sem az illatos fűszerekre, sem a gyertyafényre, még akkor sem, ha erre sabbosz kimenetele után sem mondott bróchót. Figyelmeztesse mindenki házanépét is, hogy ne végezzenek munkát, míg a === bróchót Isten nevének és uralmának (=== ) említése nélkül el nem mondották. Ha elfeledte az === imát beletoldani, nem kell az egész semóné eszrét (18 áldásszakaszt) elismételnie (mint fentebb a 96. fejezetben megírtuk), mert a tisóbeáv böjtjének kimenetele után még elmondja a sabboszt megkülönböztető === áldását a serleg borra. Előbb még csak megízlelnie sem szabad semmit. Ha pedig valamely szükséges munkát kell előbb elvégeznie, mondja el a === bróchóját Isten nevének és uralmának említése nélkül.
7. Ha áb hó 9. sabboszra esett, gyásza és böjtje tehát másnapra halasztatott, a böjtöt követő estén is tilos a hús, a bor, éppen úgy, mint más tisóbeávkor, mert gyászban töltötte a napot, másnap reggel azonban már mindent szabad élvezni.
8. Ha az ilyen áb hó 10-ére halasztott tisóbeáv böjtnapján van === (körülmetélés) s frigyavatás végrehajtóinak, vagyis az újszülött atyjának, anyjának, a körülmetélőnek és a komának szabad a === -t, vagyis a minchaimát már félórával dél után elmondani, akkor mondják el a serleg borra a havdalának a bróchóját, szabad mosakodniok és enniök, de a micva örömlakomáját csak este tartsák. Úgyszintén, ha elsőszülött fiú kiváltása esnék az ily napra, az apának és a szertartást végző kóhénnak nem kell estig kiböjtölniök.