Megosztás

Az EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante)
ALAPSZABÁLYA

I.
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1./ A Hitközség megalapításának célja, hogy új, a jelenlegiektől független szervezet jöjjön létre, életre keltve az 1950-ben megszüntetett Statusquo Ante hitközséget.
Ez a hitközség a Sulchán Áruchra hagyatkozva, ortodox rabbik vezetésével, olyan a hagyományokra teljes egészében hagyatkozó közösség, mely a Statusquo Ante hagyományainak megfelelően, minden zsidót a vallási ismeretek és hovatartozástól függetlenül segít és befogad. Olyan hitközség, amelyben bármely hazánkban élő zsidó származású ember hitéleti közösségre találhat, és amely képes azt a közel százezer, eddig „elveszett” zsidót is kebelébe fogadni, aki a holocaust és az elmúlt ötven év hitéleti stagnálása folytán kívülállóként tekint a jelenlegi zsidó vallási szervezetekre.

2./ A Hitközség neve: EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség
(Statusquo Ante)

3./ A Hitközség rövid neve: EMIH

4./ A Hitközség székhelye: Budaörs 2040, Kikelet utca 26.

5./ Történelmi visszatekintés: A történelmi Nagy Magyarország területén az elmúlt közel 140 évben három nagy zsidó irányzat és egyház működött. A kiegyezés körül megalakult a kongresszusi (közismert nevén: neológ) egyház, ezzel együtt megszületett a szervezett ortodox egyház, mely a neológoktól teljesen elzárkózva nagy hangsúlyt fektetett a hagyományokhoz való ragaszkodásra és a Sulchán Áruch törvénykönyv minden szavához való igazodásra. A harmadik Statusquo Ante néven ismert egyház ugyancsak teljes mértékben ragaszkodott az ősi hagyományok megtartásához, és elutasította a vallás megreformálását, ugyanakkor elutasította a zsidóságot megosztó kettéválást, és a zsidóság egységét és összetartását hirdette.

a. Neológia: A neológnak nevezett reformpártiak kezdeményezésére Eötvös József kultuszminiszter a hitközségi és iskolai ügyek rendezése céljából 1868. december 10-én összehívta a magyarországi izraeliták egyetemes kongresszusát, hogy az megválassza azt az össz-zsidó vezetőséget, mely a jövőben a zsidóság képviseletében a kormány tárgyalópartnere lehet a kultuszt és nevelést érintő valamennyi kérdésben. A kongresszusi tagok nagy része az asszimilációt, a vallás megreformálását, az ősi gyökerektől való bizonyos mértékű elszakadást sürgette.

b. Ortodoxia: Az ortodoxok számára, reformjaik és a több ezer éves valláson és szokásjogon való változtatásaik miatt elfogadhatatlan volt a neológok vezetése alatt álló központi vezetőség; kivonultak a kongresszusról, és az elkövetkező évek során a zsidó lakta településeken létrehozták saját jótékonysági intézményeiket, önálló hitközségeiket, sőt, hamarosan létrejött egy ortodox csúcsszervezet is.
A hagyományhű zsidók és a reformerek közötti szakadék olyan nagy volt, hogy némely ortodox rabbi odáig is eljutott, hogy fontolóra vette a neológokkal való házasodás tilalmát. Ettől kezdve az ortodoxiát a neológoktól, a nem-vallásos zsidóktól, valamint a külvilágtól való elzárkózás jellemezte. Nem csak, hogy nem fogadták el a reformokat – a reformok követőit sem fogadták el zsidókként.
A Nagymihályon 1865 novemberében tartott ortodoxrabbi-konferencián hozott rendeletek megtiltották többek közt az idegen nyelven tartott beszédeket, így gyakorlatilag a nem ortodox közegben nevelkedett zsidók, valamint a nem zsidók számára hozzáférhetetlenné vált a judaizmus autentikus tanítása. Az ortodoxiát nem csak a hagyományhoz való ragaszkodás, hanem a teljes kulturális elszigetelődés is jellemezte.
Az ortodoxok és a neológok külön képviseltették magukat az Állam felé. A két irányzat között az évek során egyre nagyobb szakadék keletkezett, mely gyakorlatilag egészen a holokausztig megosztotta a hazai zsidóságot.

c. A szakadással szemben: Ez a fajta különválás és elszigetelődés világszerte példátlan volt. Még a legszínesebb palettájú lengyel zsidóságon belül is, ahol a legszekulárisabb és a legvallásosabb irányzatok is megtalálhatóak voltak, természetes volt a felebaráti szeretet. Sőt, az ottani hagyományhű zsidóság szellemi vezetői kifejezetten feladatuknak tartották testvéreik szívének a Tóra szavaihoz való visszatérítését.
Felmérve a mai helyzetet, jelenleg, a holokauszt pusztítása és a múlt rendszer által a közösségekben okozott károk után, nincs valódi jelentősége a közel 140 évvel ezelőtt történt szakadásnak, hiszen ma Magyarországon főleg nem neológ és ortodox zsidók, hanem szekuláris, a hagyományokat kereső zsidók élnek.

d. Statusquo Ante: Számos helyen egy harmadik, a két tábor ellentéteit mérsékelni igyekvő, ún. Statusquo Ante (ti. a kongresszus előtti állapotokat fenntartó, rövidebben: Status quo vagy egyszerűen Statusquo) hitközségek jöttek létre. Az ehhez az irányzathoz tartozó zsidók az ortodoxokhoz hasonlóan ugyancsak ragaszkodtak az évezredes hagyományokhoz, s szintén kizárólag a Sulchán Áruchot tekintették mérvadónak. Ugyanakkor meg akarták szüntetni azt a zsidóságon belüli megosztottságot, melyet az ortodoxok és a neológok kettéválása okozott. A Status quo-k egységes zsidó közösséget tartottak ideálisnak. Nyitottak maradtak a világ és a zsidó közösség minden tagja felé. A felebaráti szeretetet és az összetartást, a közös értékek megtalálásának jelszavát tűzték zászlajukra.

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1877. március 29-én kelt rendeletében elrendelte (7768/1877 V.K.M. rendelet [R.T. 1877, p. 118]), hogy azokat a hitközségeket, melyek sem az ortodox, sem a kongresszusi irányzathoz nem tartoznak, és az izraelita kongresszus előtti, régi szabályzataik szerint működnek, „Statusquo hitközség” névvel kell jelölni.

A statusquo alapon álló hitközségek is külön országos szervezet létesítésére törekedtek. Ezt a törekvést nagyban fokozta az izraelita vallásfelekezet felsőházi képviseletéről szóló, 88,206/1926, sz. VKM. rendelet, amely a statusquo alapon álló hitközségeknek a felsőházi tagok választásánál különálló lehetőséget nem adott. Ilyen előzmények után 1927-ben megalakult a Magyarországi Statusquo Izraelita Hitközségek Országos Szövetsége, melynek alapszabályát a vallási és közoktatási miniszter az 1928-i 35,847/II. számú rendeletével jóváhagyta.

Ettől fogva a Statusquo alapon álló hitközségek is külön országos szervezethez tartoztak, amely szervezet legfőbb célja a hagyományok, és a magyar zsidóság egységes arculatának megőrzése volt.

e. A Holokauszt és a múlt rendszer: A II. Világháború és a holokauszt mérhetetlen szellemi és fizikai pusztítását követően, a hazai zsidó közösségek és köztük a Statusquo Ante közösségek, legnagyobb része összeomlott, megsemmisült. A 40-es évek vége felé az éppen hogy csak magukhoz térő zsidó közösségeknek, újabb nehézséggel kellet szembenézniük, az 1949-ben hatalomra került kommunista párt országszerte akadályozta a vallási életet. Rövid időn belül megszületik a MIOK, mely a hatalom szoros utasításai alatt magába olvasztja az ortodox és a Statusquo hitközségeket. A vallás- és Közoktatásügyi minisztertől, a Magyar Közlöny 1950. I. 15.-i 10. számában olyan közlemény jelenik meg, mely az Izraelita Országos Gyűlés összehívását alulról jövő hitközségi kezdeményezésnek próbálja bemutatni:

„A magyarországi izraeli hitfelekezet kongresszusi szervezetét és a statusquo-ante izraelita hitközségeket képviselő Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának Intézőbizottsága és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitfelekezet képviseletében eljárni jogosult Orthodox Központi Iroda együttes megállapodással a változott viszonyoknak megfelelő egységes országos szervezetbe való tömörülésüket és evégből országos gyűlés összehívását határozták el. Ezt az elhatározásukat a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, mint legfőbb állami felügyeleti hatóságnak előterjesztvén, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az előterjesztést az 1950. évi január hó 6-án tartott minisztertanácsnak bejelentette azzal, hogy az izraelita vallásfelekezet különböző szervezeteinek az egyesülését, és e célból az országos gyűlés összehívását helyesli, az ellen alkotmányjogi szempontból kifogás nem tehető, ennélfogva az országos gyűlés összehívására vonatkozó választási szabályzatot jóváhagyni szándékozik. A minisztertanács a vallás- és közoktatásügyi miniszter bejelentését tudomásul vette, és egyben felhatalmazta, hogy a Magyarországi Izraeliták Országos Irodáját a választási szabályzat rendelkezéseinek haladéktalan végrehajtására hívja fel.”

Ez később a „Magyar Izraelita Vallásfelekezet Egységes szervezetéről” szóló szabályzatban egyértelműen meg is megfogalamzódik:

„89.§. (1) E szabályzat hatálybalépésével és erejénél fogva a magyar izraelitáknak kongresszusi, autonóm orthodox és Statusquo Ante szervezete megszűnik és mind a három szervezet egyesül.
108. §. (2) Az 1868/1869. évi kongresszusi szabályzatoknak és határozatoknak, az orthodox szervezeti szabályzatoknak (26.915/1871 és 102.284/1905 Vkm. sz. rendeletek) és a Statusquo Ante hitközségek szervezetére vonatkozó szabályzatnak (230-05-147/1929.sz. Vkm. rend.) rendelkezései hatályukat vesztik.”

6./ A jelenlegi helyzet – Zsidó reneszánsz hazánkban: A 90-es évek elején, a magyarországi rendszerváltást követően, a hazai zsidó élet lassan újból virágzásnak indult, egyre többen keresték, és találtak rá a zsinagógákhoz vezető utakra. Ma Magyarországon a zsidó hitélet reneszánsza elején tart.
A zsidó hitélet és a régi gyökerek keresése során egyre többen érzik, hogy a jelenlegi szervezetek szolgálatai és működési rendszere, struktúrája nem kielégítő számukra sem intellektuális szinten, sem autentikusságát, attitűdjét tekintve.

7./ A Hitközség megalapításnak céljai: A fentiekből adódóan szükséges, hogy a jelenlegi intézményektől függetlenül, a valamikori Statusquo Ante irányzat folytatásaként, annak szellemében minden zsidót, vallási affinitásától függetlenül, közösségébe fogadó egyház jöjjön létre – olyan vallási közösségként, amelynek a középpontjában a zsidó tudományok és autentikus hagyományok állnak.

Célunk a mai magyar zsidóság minden tagjával érzékeltetni, hogy ő is részese annak a szellemi örökségnek és hagyománynak, amit évezredek során őseink – kifejezetten magyar földön – az elmúlt pár száz évben ősapáink hagytak ránk. Egy olyan közösséget, melynek minden zsidó tagja lehet.

Célunk olyan – gyermek- és felnőttoktatási – tanintézmények létrehozása, melyeknek színvonalán nem érződik az a több évtizedes kihagyás, melyben a zsidó tanintézmények éppen, hogy csak vegetáltak. Mely megfelelő, egyetemi színvonalú képzést tud nyújtani a zsidó értelmiségi rétegnek, melyben nagyon nagy a zsidó tudományok, a Talmud, a zsidó filozófia és a rabbinikus tanok iránti érdeklődés.

Nincs a ma hazánkban működő intézmények keretein belül olyan rabbiképzés, mely világszerte elismert rabbi diplomával rendelkező szellemi vezetőket képezne. Célunk olyan rabbik képzése, akik többek közt a határon túli rabbikkal érdemi együttműködést képesek kiépíteni; olyan rabbikat, kiknek igazolásait, válóleveleit, házasságkötéseit világszerte hitelesnek fogadják el. Olyan szellemi vezetést teremteni, mely nem csak a maga keretein belül képes feladatait kielégítően végezni, hanem a külvilág, a társadalom többi része felé is hitelesen tudja bemutatni az autentikus zsidóságot.

A gyermekoktatási intézményeinkben szeretnénk olyan, életre szóló hitalapot és tudásszintet adni, melynek erejével képesek lesznek megbirkózni a XXI. század rohanó világának kihívásaival.

A holokauszt előtti több mint nyolcszázezres zsidóság Magyarországon élő leszármazottainak száma a feltevések szerint megközelíti a 100.000 főt. Hitközségünkben szeretnénk ezeknek az embereknek azt a 95 százalékát bevonni, akik ma egyáltalán nem vesznek részt sem a zsidó hitközségek, sem más zsidó szervezetek életében. Nincs ma olyan vallási szervezet, mely a teljes százezres zsidósággal aktívan foglalkozna, őket felkeresné, a zsidó hagyományokat annak autentikus formájában számukra bemutatná, és átadná a több évezredes hagyományokat.

Szeretnénk az autentikus hitéleti struktúrát is kellően kiépíteni: elérni például a rendszeres szisztematikus kóser vágást és ételellátást. Eljutni odáig, hogy a más világi nagyvárosokhoz hasonlóan, legalább a nagyobb budapesti szupermarketekben, boltokban kapható legyen a legalapvetőbb kóser élelmiszer: a kóser-hús.

A nagyobb élelmiszergyárak számára szinte teljességgel ismeretlen a kósersági bizonyítvány, a hechser fogalma, aminek pedig nagy hasznát vehetnék mind belföldi, mind export-értékesítéseiknél.

Célunk a körülmetélés biztosítása, házasság-válás vallási rendezése, és a zsidó származást igazoló hiteles okiratok kiadása is.

Az ismét életre hívott hitközség, céljának tartja a hazai zsidó szervezetek összefogását, az állandó együttműködést, és olyan kezdeményezések támogatását, melyek előremozdítják a hazai zsidó hitéletet. A hitközség minden zsidó szervezettel, tartani kívánja a kapcsolatot.

E Hitközség a Statusquo Ante irányzatnak szellemi örököse és folytatója.

8./ A sikerminta: Mintának tekintjük a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület rendszerváltás óta végzett, közel 15 éves munkásságát. Ők azok, akik nagy eredményeket értek el:

A könyvkiadás terén – olyan klasszikus könyveket adtak ki népszerű tudományos feldolgozásban, magyarázatokkal, lábjegyzetekkel és függelékekkel ellátva, melyek korábban magyar nyelven egyáltalán nem, vagy csak nagyon gyér kiadásban léteztek. Ilyen volt többek között: a Zsidó Imakönyv, a Zsidó Biblia, a Peszáchi Hágáda, ünnepi imakönyvek.

Példamutatóak a felnőttoktatás terén – létrehozták a Zsidó Tudományok Szabadegyetemét, mely hazánkban ma az egyedüli olyan intézmény, ahol Talmudot, Kabbalát, zsidó filozófiát eredeti forrásokból magyar nyelven lehet tanulni. Előadássorozatokat, hétvégi szemináriumokat, tanulmányutakat szerveznek. Sokaknak külföldi intézményekben való továbbtanulást és ösztöndíjat biztosítanak.

Korszerű eszközökkel, bátor módszerekkel próbálják megtalálni az útmutatást kereső fiatalságot: internetes honlapot, e-mailes levelező listát és levelező tanulmányi tagozatot tartanak fent. Még a leginkább világi rendezvényeken (például Diáksziget) is képviseltetik magukat, hogy a lehető legtöbb ember számára bemutathassák az autentikus zsidóságot.

Tudományos tevékenységük elismerésre méltó. Rabbijaik több mint tíz éve előadnak az ELTE jogi karán. Az autentikus törvényhozók véleményének képviseletében, több nyilvános és tudományos fórumon is képviseltetik magukat (több aktuális tudományos és erkölcsi kérdésben is közreadtak tanulmányokat).

Vallási struktúrarendszert állítottak fel: újra honosították hazánkban a világon mindenütt elismert rabbi diplomát adó ortodoxrabbi-képzést, és felavatták az intézményükből (Pesti Jesiva) kikerült, a holocaust óta első magyar ortodox rabbit.

Több mint hatvan év után a családi élet alapkövének számító új rituális fürdő (mikve) felépítési munkálatainak vége felé tartanak.

Az Izraeli Rabbinátus és Egészségügy által elismert mohélt – hivatásos körülmetélőt képeztek.

Szorosan együttműködnek a határokon túli rabbinikus intézményekkel. Egyedül velük állnak szoros napi kapcsolatban az Izraeli Rabbinátus Vezető Rabbijai.

Mindez a példamutató munka azt mutatja, hogy Magyarországon a zsidó hitélet hiánya csupán strukturális probléma – az igény is, a lehetőség is nagymértékben megvan. Ezeknek a kitűnő kezdeményezéseknek az előrevitelét kívánja újraalakított országos hitközség szintjén folytatni. Minden magyar zsidóhoz eljuttatva a tanítás élő vizét.

9./ A Statusquo szellemének gyökerei: A zsidó hagyományok szellemének egyik legfontosabb alapköve a felebaráti szeretet. A Tórában szereplő „Szeresd felebarátodat, mint önmagad” parancsolat (3Mózes 19:18.) olyannyira alaptézis, hogy már a Talmudban (Sábát 31a.) kimondta Hilél, az ókori zsidó bölcsek egyik legnagyobbika „amit nem kívánnál magadnak, mással se tedd – ez a Tóra alapja”. Ezt az elvet tűzte zászlajára az EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status quo), amikor minden zsidót, a vallási életben való aktivitástól függetlenül a kebelére fogadott. Igaz, hogy mindennek az alapja a Tóra, melynek tanítása örök, és minden szava megváltoztathatatlan, ugyanakkor azokat sem szabad kizárni Jákob szellemi örökségéből, akik a Tóra szavaihoz kevésbé hagyományhű hozzáállással fordulnak. „A Törvény ez, mit Mózes parancsolt nekünk, Örökségül Jákob gyülekezetének.” (5Mózes 33:4.), a Tóra az ősi zsidó tanok: a Talmud, a Háláchá, a Kabbala, és a zsidó filozófia tanításai, a zsidó vallás szellemi és erkölcsi értékei, Jákob teljes házának öröksége, vallási és hitbéli affinitástól függetlenül. A Talmud azt is kijelenti (Szánhedrin 44a.) „egy zsidó, ha bűnt követ el, akkor is zsidó marad”. A Misna pedig arra tanít (Atyák 1:12.): „emberszerető, aki közel hozza őket a Tórához.”

II.
A HITKÖZSÉG SZELLEMÉNEK ALAPELVEI

1./ Az EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status quo) elmozdíthatatlan alapköve a Tóra, a Szóbeli Tan és a törvényhozók tanításai (Sulchán Áruch), a híres ortodox rabbik útmutatásaira támaszkodva.

2./ A Maimonidész által megfogalmazott 13 alap hittétel, melyet minden zsidó törvényhozó és gondolkodó elfogad, alkotják a zsidóság hittételeit. Röviden összefoglalva ezek a következők:

a./ A Teremtő, teremtette és vezérli az összes teremtményt, és egyedül alkotott meg, alkot meg ma is, és mindig is Ő fog megalkotni minden alkotást.

b./ A Teremtő, áldott a Neve, egyetlen, és semmiképp sem létezhet oly egyediség, mint az Övé. Ő egyedül az Istenünk, aki volt, van és lesz.

c./ A Teremtő, áldott a Neve, nem test, nem lehet Őt leírni fizikai fogalmakkal, és semmihez sem lehet hasonlítani.

d./ A Teremtő, áldott a Neve, Ő az első, és Ő az utolsó.

e./ Egyedül csak a Teremtőhöz, áldott a Neve, illik imádkozni, s nem illik imádkozni máshoz.

f./ A próféták minden szava igaz.

g./ Mózes tanítónk, nyugodjék békében, prófétasága igaz volt, ő volt a feje mind az előtte élő és az utána következő prófétáknak.

h./ Az egész tan, ahogy ma a kezünkben van, az adatott át Mózes tanítónknak, nyugodjék békében.

i./ A tant nem váltja fel más, és nem jön más tan a Teremtőtől, áldott a Neve.

j./ A Teremtő, áldott a Neve, tud az ember minden cselekedetéről és gondolatáról, amint írva van: „Ő, aki mindnyájunk szívét teremtette, érti minden cselekedetünket.”

k./ A Teremtő, áldott a Neve, jóval jutalmazza azokat, akik betartják parancsolatait, és megbünteti azt, aki áthágja azokat.

l./ Hiszünk a Messiás eljövetelében, s ha késlekedik is, minden nap várjuk eljövetelét.

m./ Hiszünk abban, hogy eljön a halottak feltámadása, mikor azt jónak látja a Teremtő, áldott a Neve, magasztos legyen az emlékezete örökre és örökkön-örökké.

3./ A Hitközség vallási elveinek minden szempontból kizárólagos alapjai a Sulchán Áruchban megfogalmazott hitelvek és szokásjogok. Az ebben a törvénykönyvben megfogalmazottaktól semmilyen esetre sem térhet el a Hitközség.

4./ Alapvető hitelv a felebaráti szeretet, melybe az egymáson való segítés elve mind materiális, mind szellemi szempontból beletartozik.

5./ A felebaráti szeret fényében alapvető elv a zsidó nép egysége, és az, hogy „Jákob házának szellemi öröksége minden örököst megillett”. A zsidó nép minden tagja felelős embertársaival szemben az erkölcsös és felelősségteljes viselkedésért. Ahogy a próféta mondja (2Sámuel 14:14.): „…még az eltaszított se maradjon eltaszítva előle.”

6./ „Csak szeressétek az igazságot és a békességet!” – írja a Biblia (Zechárjá 8:19), vagyis a véleményeltérések esetén mindig a békés megoldások keresése a cél.

7./ A judaizmus a zsidóságot, az évezredes hagyományoknak megfelelően az anyai ágon állapítja meg, ugyanakkor habár a judaizmus nem térítő vallás, mégis mindenki számára megadja a csatlakozás lehetőségét - hiteles betérés - gijur által.

8./ A zsidóság folyamatosan a békét keresi, a próféta a felszólításának „Fáradozzatok a városnak békességén” (Jeremiás 29:7.) szellemében. „Az állam törvénye törvény” (Gitin 10b.). És kötelességünk az állam békéjéért és sikeréért való ima.

9./ Az EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante) olyan országos Hitközség, amely felelősséget érez a hazánkban és másutt a világban élő magyar ajkú zsidóság sorsának alakulásáért, hitéletének felvirágzásáért, és erre lelkiismeretesen törekszik.

10./ Az EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante) – a bírósági nyilvántartásba vételtől kezdődően - önálló jogi személy.

11./ A régi Status quo ante szellemében, a zsidóság autentikus hagyományainak megőrzése mellett lényeges feladatunk a kifejezetten magyar zsidóság évszázados kulturális hagyományainak megőrzése és megtartása. A Hitközség az összes valamikori magyar zsidó hitközség szellemi örökösének tekinti magát. A magyar zsidóság szellemében és kultúrájában mély gyökerei vannak a magyar hagyományoknak. E szellemben:

a./ Régen, az elmúlt századokban a rabbik hivatalos nyelve nem a magyar volt, de a hazai zsidóság jelenlegi helyzetét felmérve, a rabbi beszéde, prédikációja magyar nyelven, a közösség számára érthető megfogalmazásban kell, hogy elhangozzék. Ez az a nyelv, melyet a közösség ért, és mely szívéhez szól.

b./ A közösségi ima nyelve az eredeti héber, ugyanakkor a Hitközség preferálja a magyarnyelvű fordítást is tartalmazó modern imakönyvek használatát.

c./ A Hitközség feladatának tekinti a magyarországi zsidó közösség¬ – Közép-Európa jelenleg legnagyobb zsidó közössége – hagyományainak folyamatos ápolását.

d./ A Hitközség állandó kapcsolatot kíván tartani az olyan, külföldre szakadt magyar zsidó közösségekkel és rabbikkal, amelyek, illetve akik a magyar zsidó kulturális hagyományokat folytatják határainkon túl.

e./ Fontos a magyar zsidóság történelmének ismerete, az abból való tanulságok levonása.

12./ Az EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante) célja, hogy tagjainak példamutató viselkedésével és az évezredes zsidó hagyományok tanításával „A nemzetek világosságává” (Jesájá 49:6.) legyen, és a zsidóság gazdag történetéből hozott elveit, tág tapasztalatait, etikai értékeit, és szociális együttérzésének tanítását a magyar társadalom számára is tolmácsolja.

13./ Az EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status quo) minden olyan hitközség örökösének tekinti magát, amely a holokauszt által, vagy annak kései következményeként megszűnt. Az ebből fakadó rituális, egyházi, szociális és egyéb ügyek rendezését saját ügyének tekinti.

14./ A Hitközség működése során tiszteletben tartja a Magyar Köztársaság jogrendjét.

15./ A Hitközség működése során tiszteletben tartja a magyar társadalom elfogadott értékrendjét.

16./ A Hitközség működése során tiszteletben tartja más vallások tanításait, más egyházak működését, más egyházak tagjainak hitét.

17./ Az itt felsorolt alapelvek, részletek csupán. Nincs módunk a Sulchán Áruchban részletezett passzusokat itt aprólékosan felsorolni. A Sulchán Áruch minden passzusa azonban a Hitközség számára alappillér, amelyet sem megváltoztatni, sem figyelmen kívül hagyni nem fogunk. A nagy Sulchán Áruchban részletezettek rövid kivonatban a Slomó Ganzfried által írt Kicur Sulchán Áruch magyar nyelvre is lefordított kivonatában megtalálhatók.


III.
A HITKÖZSÉG SZERVEZETE

A.
A Hitközség tagjai

a.
A tagok

1./ A Hitközség tagjává válhat bármely természetes személy, akinek tagsági kérelmét a Hitközség bármely rabbija elfogadja.

2./ Taggá válását bármely zsidó természetes személy kérheti. A kiskorú, illetve a cselekvőképtelen nagykorú személy, nyilvántartásba vétele iránt a kérelmet a törvényes képviselő terjesztheti elő.

3./ Zsidónak az minősül, aki a II. 7. pontja alapján magát annak vallja.

4./ A taggá válás iránti kérelmet a Hitközség tagjává válni kívánó személy a Hitközség bármely rabbijánál írásban terjesztheti elő.

A kérelem teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján, meghatalmazott útján is előterjeszthető.

5./ Az előterjesztett kérelem tárgyában a rabbi 15 napon belül köteles dönteni. A rabbi a döntése előkészítéséhez a kérelmezőtől adatokat, dokumentumokat igényelhet. A döntési határidő az igényelt adatok, illetve dokumentumok beérkezésétől kezdődik.

6./ Ha a rabbi a taggá válást engedélyezi, akkor erről az új tagot a döntési határidő leteltét követő 15 napon belül értesíti, és ezzel egyidejűleg írásban megkeresi a Választmány Elnökét a tag, nyilvántartásba történő bejegyzése céljából.

7./ Ha a rabbi a kérelmet elutasítja, az elutasító döntéssel szemben a kérelmező a kérelem elutasítását tartalmazó okirat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Vezető Rabbihoz fordulhat.

8./ A Vezető Rabbi a kérelem tárgyában a beérkezést követő 15 napon belül dönt, és döntéséről a kérelmezőt a döntést követő 15 napon belül értesíti.

9./ A Vezető Rabbi döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

10./ A tagnyilvántartást a Választmány Elnöke vezeti.

A tagnyilvántartásban a tag neve, lakcíme, születési helye és dátuma és a taggá válás időpontja tüntetendő fel.

11./ A tagság a tag halálával, kiválásával, illetve kizárással szűnik meg.

12./ A Hitközség tagja a Hitközség bármely rabbijánál írásban bejelentheti, hogy a Hitközségből kiválik. A rabbi a kiválást tartalmazó iratot 15 napon belül köteles a Választmány Elnökének megküldeni annak érdekében, hogy a tagot a tagnyilvántartásból töröljék.

13./ A Hitközség tagját a Rabbinátus a Hitközségből kizárhatja, ha a tag a reá vonatkozó szabályokat megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely méltatlan a Hitközséghez.

14./ A kizárást kimondó határozattal szemben a tag a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül a Vezető Rabbihoz fordulhat.

15./ A Vezető Rabbi a hozzá érkezett kérelem tárgyában 15 napon belül dönt, és döntéséről a tagot tájékoztatja.

16./ A tagsági viszony megszűnését követően, amikor a tagsági viszony megszűnése a Választmány Elnökének tudomására jut, a volt tagot a Hitközség a tagnyilvántartásból törli. A törlés dátumát a Választmány Elnöke a tagnyilvántartásban feltünteti.

17./ A tag kötelezettsége, hogy a Hitközség alapszabályát elfogadja.

18./ A tag joga, hogy a Hitközségnek a tagok számára nyújtott szolgáltatásait igénybe vegye.

19./ A Hitközség által a tagok irányában vállalt szolgáltatások:

a./ a tagok vallási és rituális igényeinek kielégítése, szertartások biztosítása;
b./ a vallási anyakönyveztetés;
c./ az állandó oktatás és tanítás biztosítása minden korosztály és szint számára;
d./ ima és közösségi programok szervezése;
e./ lelki tanácsadás és konzultáció;
f./ az ősök emlékének ápolása, kérés alapján a járcájtkor évről évre megemlékezni az elhunytról, és a kádist elmondani emlékére;
g./ a külön kérés alapján, a lehetőségekhez mérten a Hitközség férfi tagjainak születésnapjakor és házassági évfordulóján, vagy járcájtkor a Tórához való felhívás;
h./ a tagokkal való állandó kapcsolattartás, az aktuális eseményekről való folyamatos értesítés, újságon, internetes magazinon, e-mailes listán keresztül;

20./ A tag joga továbbá, hogy szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésén.

21./ Már létező zsidó hitközségek, gyülekezetek is csatlakozhatnak a Hitközséghez.

b.
A rabbik

22./ A rabbi a hívők közösségének lelki vezetője, aki nagy tudása és a Tórában való jártassága révén képes a népet és a közösséget a helyes úton terelni.

23./ A rabbit a Vezető Rabbi nevezi ki.

24./ A rabbi jogosult a saját utódját maga kiválasztani. A rabbi által kiválasztott utód a Vezető Rabbi elismerésével válik rabbivá.

25./ Rabbivá az a természetes nagykorú, cselekvőképes személy nevezhető ki, illetve az ismerhető el rabbiként, aki
a./ legalább 3 évet nemzetközileg elismert ortodox rabbinikus tanintézményekben tanulmányokat folytatott és nemzetközileg elismert ortodox rabbi diplomával (szmichá) rendelkezik;
b./ a Sulchán Áruch által meghatározott szokásjogot szigorúan megtartja;
c./ házasságban él;

26./ A megválasztott vagy elismert rabbikról a Választmány Elnöke nyilvántartást vezet.

27./ A rabbi kötelezettségei:

a./ munkájának lelkiismeretes végzése, állandó készenlét arra, hogy a Hitközség tagjain és minden embertársán segítsen,
b./ a tanítás,
c./ legalább kéthetente dróse, prédikáció tartása a közösség előtt,
d./ a magán- és családi életben való példamutatás,
e./ minimum évente egyszeri publikálás tudományos munkájából,
f./ személyes tanácsadás a legszigorúbb titoktartás feltételei mellett,
g./ a közösség igényeinek lelkiismeretes ellátása.
h./ a közgyűlés előtti beszámolás a maga és a Hitközség folyamatos munkájáról, eredményeiről.

28./ A rabbi ezen minősége megszűnik a rabbi halálával, lemondásával illetve leváltásával.

29./ A rabbi ezen minőségéről bármikor írásban, a Vezető Rabbinál történő bejelentésével lemondhat.

30./ A rabbit a Vezető Rabbi bármikor jogosult leváltani, ha a rabbi esetében a kinevezéshez szükséges bármely feltétel hiányzik, illetve megszűnik, továbbá, ha olyan magatartást tanúsít, amely méltatlan a rabbihoz.

31./ Azt, akinek rabbi minősége megszűnik, a Választmány Elnöke a nyilvántartásból törli.
c.
A hitközségi elöljárók

32./ A hitközségi elöljáró a Hitközség azon tagja, akit – a Hitközségben kifejtett tevékenysége miatt - a Vezető Rabbi hitközségi elöljárónak nyilvánított.

A hitközségi elöljáró egyházi személy.

33./ A hitközségi elöljáró csak büntetlen előéletű cselekvőképes nagykorú természetes személy lehet.

A rabbik is kinevezhetőek hitközségi elöljáróvá.

34./ A hitközségi elöljárókról a Választmány Elnöke nyilvántartást vezet.

35./ A hitközségi elöljáró ezen minősége megszűnik a halálával, a lemondásával, illetve leváltásával.

36./ A hitközségi elöljáró ezen minőségéről írásban bármikor lemondhat. Lemondását a Választmány elnökének juttathatja el.

37./ A Vezető Rabbi a hitközségi elöljárót bármikor leválthatja.

38./ Azt, akinek hitközségi elöljárói minősége megszűnt, a Választmány Elnöke törli a hitközségi elöljárók nyilvántartásából.

B.
A HITKÖZSÉG SZERVEI

39./ A Hitközség egyedi és testületi szervekből épül fel.

40./ A Hitközség testületi szervei:

a./ Közgyűlés
b./ Vezetőségi Választmány
c./ Rabbinátus
d./ bizottságok
e./ bét din vallási bíróság

41./ A Hitközség egyedi szervei:

a./ a Vezető Rabbi
b./ a Választmány Elnöke
c./ a bizottsági elnökök



42./ A Hitközség hierarchikus felépítése:


Vezető Rabbi


Rabbinátus Vezetőségi Választmány


Bizottságok [bét din – vallási bíróság]


a gyülekezetek

a.
A Közgyűlés

43./ A Közgyűlés azon testületi szerv, amely a Hitközséget érintő bármely kérdésben a tagok érdekeit képviseli.

A Közgyűlés a Hitközség legfőbb szerve.

44./ A Közgyűlés tagja a Hitközség minden nagykorú, cselekvőképes, illetve korlátozottan cselekvőképes tagja.

45./ A Közgyűlés hatáskörébe tartozik a Vezető Rabbi visszahívása és minden kérdés, amelyet a Közgyűlés 90%-os szótöbbséggel a hatáskörébe von. Nem vonhatja a Közgyűlés a hatáskörébe a Vezető Rabbi kizárólagos hatáskörét.

46./ A Közgyűlés a hatáskörét az ülésein gyakorolja.

47./ A Közgyűlés üléseit a Vezető Rabbi, a Vezetőségi Választmány, illetve a tagok 30%-ának kérésére a Választmány Elnöke hívja össze. A Választmány Elnökének akadályoztatása esetén a Közgyűlést a Vezető Rabbi is összehívhatja.

48./ A meghívás írásban történik.

A meghívónak tartalmaznia kell az ülés idejét és helyét. A Közgyűlés nem hívható össze a meghívó feladásától számított 15 napnál rövidebb időre.

49./ A Közgyűlés csak akkor határozatképes, ha a Hitközség tagjainak 60 százaléka jelen van.

A Közgyűlésen a tag helyett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással igazolt meghatalmazott is eljárhat

50./ A Közgyűlés ülését a Választmány Elnöke, akadályoztatása esetén a Közgyűlés által megválasztott tag vezeti.

51./ A Közgyűlés ülésén a kinevezett bizottságok elnökei beszámolnak a Közgyűlés előtt elmúlt évi munkájuk eredményeiről és a következő ciklus terveiről.

52./ A Közgyűlés ülésén a Választmány elnöke beszámol a Hitközség gazdálkodásáról.

52./ A Közgyűlés a határozatait az alapszabályban rögzített esetek kivételével többségi szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

54./ A közgyűlés határozata a Vezető Rabbi jóváhagyásával válik érvényessé.

55./ A közgyűlés határozatairól a Választmány Elnöke nyilvántartást vezet.

56./ A nyilvántartásba csak a Hitközség tagjai tekinthetnek bele.

b.
A Vezető Rabbi

57./ A Hitközség legfőbb vezetője a Vezető Rabbi.

58./ A Hitközséget a Vezető Rabbi egy személyben képviseli.

A Vezető Rabbinak joga van írásos meghatalmazással képviseleti jogkörét harmadik személyre ruházni.

59./ A Vezető Rabbi feladata, hogy a Hitközség minden tagjának sorsát a szívén hordozza, kötelességeit lelkiismeretesen ellássa.

60./ A Vezető Rabbi megbízatása határozatlan időre szól.

61./ Az első Vezető Rabbit a Hitközség alakuló Közgyűlése választja meg. A Vezető Rabbi utódját ő maga nevezi ki, ennek hiányában pedig a Rabbinátus választja.

62./ A Vezető Rabbi hatáskörébe vonhat minden, a Hitközséget érintő kérdést.

63./ A Hitközség rabbijai, illetve a Választmány Elnöke felett – ha azok a Hitközséggel munkaviszonyban állnak - a munkáltatói jogokat a Vezető Rabbi gyakorolja.

64./ A Vezető Rabbi, a háláchára alapuló döntéssel, jogosult magához vonni bármely egyéni vagy testületi szerv feladatkörét és hatáskörét. A Vezető Rabbi bármilyen határozat fölött, az ezen alapszabály szerinti, a saját személyét érintő határozatok kivételével, háláchikus érvekre hagyatkozva, vétó joggal rendelkezik.

65./ A Vezető Rabbi a hatáskörét a döntéseiben érvényesíti.

66./ A Vezető Rabbi döntéseit a Választmány Elnöke tartja nyilván.

67./ A Vezető Rabbi megbízatása megszűnik a halálával, lemondásával illetve a Rabbinátus háláchára alapuló döntésével.

68./ A Vezető Rabbi a lemondását a Választmány Elnökének jelentheti be.

c.
A Rabbinátus

69./ A Rabbinátus a Vezető Rabbi hitéleti kérdésekkel foglalkozó testületi tanácsadó szerve.

70./ A Rabbinátus tagja valamennyi rabbi – beleértve a vezető rabbit is.

71./ A Rabbinátus jogosult állást foglalni minden olyan kérdésben, amely a zsidó hitéletéhez tartozik illetve közérdekű jellegű.

A Rabbinátus hatáskörébe tartozik különösen a Hitközség tagjának a tagok sorából történő kizárása, a Vezető Rabbi leváltása, illetve új Vezető Rabbi megválasztása, ha a Vezető Rabbi az utódját nem jelölte ki.

72./ A Rabbinátus a hatáskörét az ülésein gyakorolja.

73./ A Rabbinátus üléseit a Vezető Rabbi vagy a rabbik több mint 60%-a hívhatja össze.

74./ A meghívás írásban történik, az ülés előtt legalább 7 nappal. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés idejét és helyét. Sürgős esetben az írásbeli meghívó mellőzhető.

75./ A szabályosan összehívott ülés határozatképes, ha azon legalább 2 rabbi jelen van. A sürgősséggel összehívott ülés akkor határozatképes, ha azon a Rabbinátus tagjainak legalább a fele jelen van.

76./ A Rabbinátus ülését a Vezető Rabbi, akadályoztatása esetén az ülés által megválasztott rabbi vezeti.

77./ A Rabbinátus ülésén a rabbik szavazati joggal, a Vezető Rabbi tanácskozási joggal vesz részt. Minden rabbinak egy szavazata van. A rabbik a megtárgyalandó kérdésekben szótöbbséggel határoznak. Szavazategyenlőség esetén a jelenlévő legidősebb rabbi szavazata dönt.

78./ A Rabbinátus határozatának érvényességéhez az szükséges, hogy azt a Vezető Rabbi jóváhagyja.

79./ A Rabbinátus határozatairól a Választmány Elnöke nyilvántartást vezet.

80./ A nyilvántartásba csak a Rabbinátus tagjai tekinthetnek bele, illetve ők kérhetnek arról másolatot.

81./ Amennyiben a Rabbinátus nem alakult meg vagy feloszlott, hatáskörét ideiglenesen a Vezető Rabbi gyakorolja.

d.
A Vezetőségi Választmány

82./ A Vezetőségi Választmány azon testületi szerv, amely felelős a Hitközség ügyeinek folyamatos működéséért, illetve a Hitközség gazdálkodásáért.

83./ A Vezetőségi Választmány a következő személyekből áll:
- a bizottságokból delegált két-két képviselő,
- a Rabbinátus tagjai,
- a gyülekezetek négy választott képviselője.

84./ A Vezetőségi Választmány a hatáskörét az ülésein gyakorolja.

85./ A Vezetőségi Választmány legalább évente kétszer, lehetőleg a Nagy Ünnepek és Peszách ünnepe előtt ülésezik.

A Vezetőségi Választmány üléseit a Választmány Elnöke, illetve akadályoztatása esetén a Vezető Rabbi hívja össze.

Az ülést a Vezetőségi Választmány tagjainak 30%-a is összehívhatja.

86./ A meghívás írásban történik. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés idejét és helyét. A Vezetőségi Választmány ülése nem hívható össze a meghívó feladásától számított 7 napnál rövidebb időre, kivéve sürgős esetekben.

87./ A Vezetőségi Választmány ülése határozatképes, ha azon a választmány tagjainak legalább 60%-a jelen van.

88./ A Vezetőségi Választmány ülését a Választmány Elnöke, akadályoztatása esetén az ülés által megválasztott tag vezeti.

89./ A Vezetőségi Választmány ülésén a választmány valamennyi tagja szavazati joggal vesz részt. Minden tagnak egy szavazata van.

90./ A Vezetőségi Választmány tagjai a megtárgyalandó kérdésekben szótöbbséggel határoznak. Szavazategyenlőség esetén a Vezető Rabbi, távolléte esetén pedig a Vezetőségi Választmány jelen lévő legidősebb tagjának szavazata dönt.

91./ A Vezetőségi Választmány határozatai a Vezető Rabbi jóváhagyásával válnak érvényessé.

92./ A Vezetőségi Választmány határozatairól a Választmány Elnöke nyilvántartást vezet.

93./ A nyilvántartásba a Vezetőségi Választmány bármely tagja betekinthet.


e.
A Választmány Elnöke

95./ A Választmány Elnöke a Hitközség adminisztratív szervezetének vezetője.

96./ A Választmány Elnökét a Vezetőségi Választmány választja a tagjai sorából.

97./ A Választmány Elnökének kinevezése határozatlan időre szól.

98./ A Választmány Elnökének hatásköre:

a./ vezeti a Hitközség nyilvántartásait,
b./ összehívja a közgyűlést, vezeti azt, elkészíti a jegyzőkönyveket, és írásba foglalja a határozatokat,
c./ vezeti a Hitközség adminisztrációját,
d./ gyakorolja a munkáltatói jogot azon dolgozók tekintetében, akik esetében nem