Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

Előre mutató változások a hazai zsidó közéletben

2004. május 24-én megalakult az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante) /továbbiakban: EMIH/, amelyet a Pest Megyei Bíróság 12.pk.60.298/2004/2. számú határozatában hivatalosan is bejegyzett. E bejegyző határozat szerint az újjáalakult szervezet célja „az 1877. március 29-i 7768/1887. V.K.M. rendelet alapján engedélyezett és újjáalakult „Statusquo Ante” elnevezésű izraelita hitközségek hitéleti tevékenységének megújítása”.
Az EMIH – amely az első Mazsihisztől független bejegyzett zsidó egyház – elsődleges céljának azt tartja, hogy a magyar zsidóságnak azt a kilencven százalékát karolja fel, mely már nemzedékek óta semmilyen módon nem kötődik gyökereihez. Az EMIH, már a hivatalos bejegyzés előtt is sok eredményt mutatott fel, és a hitélet nemegy alapvető feltételét biztosította hazánkban.
Az EMIH egy új, konzervatív értékek és ősi gyökerek után kutató fiatal nemzedék képviselője, amely a Statusquo irányzat megújításával, egyesíti az autentikus értékrendet és ortodox hagyományokat a nyitottsággal és dinamikus gondolkodással.
A Hitközség megalakulását nemzetközileg is nagy örömmel fogadták. Az Európai Zsidó Közösségek Tanácsa (ECJC) felkérte és elfogadta a Hitközséget a tanácsba való belépésre. A legjelentősebb Észak-amerikai rabbi tanács, a Rabbinical Alliance of America illetve Berl Lázár Oroszország Főrabbija is elküldte gratuláló levelét. 2005. januárjában az EMIH új belvárosi imaházának és központjának avatása alkalmából Yona Metzger, Izrael Főrabbija is látogatást tett hazánkban, melynek keretében személyes megbeszélésen vett részt a Magyar Köztársaság elnökével és a Miniszterelnökkel, az EMIH küldöttség közvetítésével.
A Hitközség rabbijai a hivatalos Izraeli Rabbinátus megbízásából, annak hazai képviseletét is ellátják, és az ortodox hitközség rabbiján kívül csak az ő rabbinikus határozataikat fogadja el az Izraeli Rabbinátus.
Az EMIH megalakulásával újból teljes lett a magyar zsidóság irányzatainak három színű szivárvá-nya: a neológ (Mazsihisz), az ortodox (Maoh) és a Statusquo (Emih).
Az EMIH szoros munkakapcsolatban áll a Magyarországi Autonom Ortodox Izraelita Hitközséggel, és törekszik a neológ irányzatú Mazsihisszel is az együttműködésre, de ezzel együtt nem tekinti azt, az egész magyar zsidóság képviselőjének.

Történelmi visszatekintés

Hazánk területén az elmúlt 140 évben három nagy zsidó irányzat és hitközség működött: a Kong-resszusi (közismert nevén: Neológ), a neológoktól teljesen elzárkózó Ortodox és a Statusquo Ante, mely irányzatát tekintve ugyancsak ortodox volt, ugyanakkor nyitott maradt a zsidó közösség minden tagja fe-lé, és az összetartást hirdette.
A 40-es évek vége felé megszületett a MIOK (később MAZSIHISZ), mely a hatalom szoros utasításai alatt magába olvasztotta a holocaust után megmaradt ortodox és Statusquo hitközségeket is.
A rendszerváltást követően a százezer fősre becsült, hagyományaitól eltávolodott, magyar zsidóság sok tagja kezdte el újra felfedezni gyökereit.
1989-ben Budapestre érkezett Oberlander Báruch rabbi és létrehívta a Chábád Lubavics Zsidó Neve-lési és Oktatási Egyesületet. A magyar anyanyelvű Oberlander rabbi – aki magyar holocaust túlélők gyermekeként New Yorkban született – a ’90-es évek folyamán a hazai zsidó közösséget segítve gyönyö-rű eredményeket ért el. A Chábád több tízezer embert ért el, és sok ezer zsidó származású embert indított el a gyökereinek megtalálásához vezető úton. A Chábád ebben a másfél évtizedben egy közösséget nevelt ki, ami messze túl mutat az egyesületi kereteken.
A Chábád és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante) szellemi vezetői átfo-gó tevékenységi körrel értek el eredményeket. Kilencezer családdal állnak személyes kapcsolatban, és több tízezer embernek juttatják el hozzájuk az „ősi forrás” üzenetét:
Kiadói tevékenységükkel pótolták a klasszikus zsidó irodalom legalapvetőbb hiányát; létrehozták a Budapesti Jesiva – Zsidó Tudományok Főiskoláját, amelyben elindult az ortodox rabbiképzés is; iskolát és óvodát tartanak fenn. A Holocaust óta elsőként avattak ortodox rabbit hazánkban; Sok identitását kere-ső embernek mutatják meg az autentikus zsidóság útját; úttörő szerepet töltenek be bizonyos közösségi programok (pl.: Zsidó Sátor a Sziget Fesztiválon, Nyilvános Chanuka ünnepségek, Hanna Női Klub) szer-vezésében.
Ennek köszönhetően, sok ezer emberben fogalmazódott meg a vágy a nagy múltú Statusquo Ante hitközség újjáalakítására. Ezek az emberek olyan, a Statusquo történelmi szellemével azonosuló magyar zsidók, akik – a hazai viszonyokra jellemzően – egyik jelenlegi hitközséghez sem tartoznak, de kutatják identitásukat, és egyre közelebb kerülnek gyökereikhez. A megalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbijává Köves Slomót választotta, kinek személye kitűnő záloga az EMIH értékeinek, hiszen jómaga is egy jellegzetesen hagyományaitól eltávolodott családból származik, és az új zsidó nem-zedékre jellemzően a kilencvenes években talált vissza gyökereihez és végzett tanulmányokat külföldi ortodox rabbiképzőkben. A Holocaust óta ő az első hazánkban avatott ortodox rabbi. Rabbivá avatásán 2003-ban Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság elnöke és Izrael Állam főrabbija is részt vett. A zsidóság szerkezete az elmúlt 15 évben alapvető változásokon ment keresztül. Kialakult egy hagyományőrző-konzervatív csoport, amely egyre markánsabb jelleget ölt. 


Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija (szül. Budapest, 1979): Rabbinikus tanulmányait a Yeshiva High School-ban (Pittsburgh, Pennsylvania), a francia Institut Superieur D’etudes Rabbiniques et Talmudiques-ban és Central Lubavitch Yeshivot-ban (N.Y.) végezte. Letette a szofér (hivatásos tóramásoló) és a mohél (hagyományos körülmetélő) vizsgákat is. A Holocaust óta ő az első hazánkban avatott ortodox rabbi. Rabbivá avatásán 2003-ban Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság elnöke és Izrael Állam főrabbija is részt vett. 2007-ben a Debreceni Tudomány Egyetem Történelemtudományi kara doktorrá avatta. Feleségével és két gyermekével él Budapesten.